Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem férne be a legnagyobb uniós sertésfeldolgozó cégek "top 15"-ös listájába" az az egymillió darabos éves alapkapacitású új hazai "óriásvágóhíd", amelynek megépítését Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója finanszírozná a Baranya megyei Mohácson. Bár az új üzemmel és a most is tulajdonában lévő Pick Szeged (PSZ) Zrt.-vel a bankvezér az itthoni húspiacon ismét vezető szerephez jutna, nemzetközi szinten kétmillió darab sertés alatt "nem igazán rúghatna labdába". A méretbeli különbségeket jelzi, hogy például a német cégrangsorban a teljes magyar húsipar legfeljebb a negyedik helyet foglalná el akkor is, ha minden hazai vállalat egy társaságba tömörülne.
Az olasz tulajdonú Pini Hungary Kft. egyébként már most is egymilliónál több sertést vág le évente Kiskunfélegyházán, és ezzel jócskán lekörözi a 400 ezres Pick-et. Az új vágóhíd megépülésével a Pick várhatóan be is fejezi a sertésvágást, a mezőgazdasági Csányi-cégek pedig fokozzák integrációs sertéstermelésüket. Nem könnyű azonban fejleszteni, mivel a vidékfejlesztési tárca egy szabályozási módosítással már évekkel ezelőtt "megágyazott" a feketepiaci húsforgalmazásnak, miközben a legális magyar húsipari vállalatok 50-60 százalékban használják csak ki kapacitásaikat.
Ma meglévő saját sertés- és húspiaci érdekeltségeinek átszervezésével is járna, ha Csányi Sándor megépítené az új "óriás sertésvágóhidat" a Baranya megyei Mohácson. Emellett a fejlesztés átrendezné a hazai húspiaci erőviszonyokat, európai szinten azonban nem számítana igazán jelentős beruházásnak.
Az új vágóhíd tevékenysége mindenekelőtt a Csányi Sándor tulajdonában lévő Pick Szeged Zrt.-t érintené, mivel a cég most saját maga számára vág sertéseket. Az új vágóhíd viszont nyilvánvalóan a Pick-et is kiszolgálhatná húsalapanyaggal, ezért az agrarszektor.hu információi szerint a PSZ a mohácsi beruházás megvalósítása után beszüntetné saját sertésvágását.
A Pick ma négy telephelyen, Szegeden, Baján, Pécsen és Alsómocsoládon működik, de ezek közül csak a szegedin folytat sertésvágást. Éves szinten most mintegy 400 ezer sertést vág le, így az új vágóhíd a PSZ-nél ekkora vágókapacitás leépítését jelentené. Az új vágohídi beruházás megvalósításával várhatóan bezár a cég pécsi telephelye is.
Fokoznák az integrációs sertéstermelés
A mohácsi fejlesztés befolyásolná a Csányi-féle agrárgazdasági cégcsoport sertéstermelését is, amely már mai is úgynevezett integrációs rendszerben folyik. Mint ismert, a Csányi-érdekeltségeket a Bonafarm Csoport fogja egybe, és a csoporthoz tartozó cégek közül a Fiorács Kft., a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. vesz részt a sertéstermelésben.
Az integráció nagyjából annyit jelent, hogy a cégcsoport tagjai látják el a sertéstermelőket malacokkal és takarmánnyal, emellett pedig folyamatos szakmai-állatorvosi felügyeletet biztosítanak. A Bonafarmos sertésintegráció ma tizennyolc saját telephelyen, illetve 100-120 termelő partnerrel működik, és évente mintegy 300 ezer hízósertést állít elő.
Az integráció fejlesztésével a jelenlegi termelést bővítené a Bonafarm Csoport annak érdekében, hogy az új óriásvágóhidat sertésalapanyaggal ki tudja szolgálni - tudta meg az agrarszektor.hu. A tervek szerint a mohácsi "megaüzem" egy műszakban évi egymillió sertés levágására lenne képes , vagyis jóval több hízót tudna fogadni, mint amennyit ma a cégcsoport előállít. Nem teljes mértékben alapoznák azonban az új vágóhíd sertésellátását saját termelésre, hanem a piacról is vásárolnák hízókat.
Csányi visszahódítaná a "királyi címet"
Az új vágóhíd megépítési tervével Csányi Sándor a hazai húsiparban egyértelműen újra vezető pozícióra tör, amelyet a Pickkel sokáig birtokolt is, de mára már elveszített. A PSZ ugyanis megrekedt a korábbi 60 milliárd forintos éves árbevételi szinten, miközben az olasz Piero Pini tulajdonában lévő, kiskunfélegyházi Hungary Meat (Pini Hungary) Kft. szakmai információk szerint ma már 90 milliárd forint körüli éves forgalmat bonyolít le.
A Pini Hungary ugyanakkor csak sertésvágással foglalkozik, vagyis tevékenysége a húsdarabolással befejeződik. A Pick viszont készítményeket is gyárt, és e szegmensben a cég az agrarszektor.hu információi szerint most is piacvezető pozíciót tölt be. A Pick mellett viszont ma már lényegében csak a szintén olasz tulajdonú, kaposvári Kométa 99 Kft. működik úgynevezett "kombinát" elven, amikor a munkafolyamatok a vágástól a készítménygyártásig tartanak. A közelmúltig így üzemelt a Kapuvári Hús Zrt. és a Pápai Hús 1913 Kft. is, de előbbi tavaly, utóbbi idén "omlott össze".
A húsipari csődök és a piaci változások elképesztő mértékben alakították át a még működő cégek sertésvágási tevékenységét. A Pini Hungary ma már éves szinten 1,2-1,3 millió sertést vág le, vagyis meghaladja a tervezett új nagyvágóhíd "egyműszakos" teljesítményét. Szakértők szerint egymilliós vágókapacitása lehet a Kométának is, amelyből azonban jelenleg csak évi 300 ezret használ ki. Emellett tavaly 400 ezer hízóval a Pick, 200 ezerrel a Pápai Hús és 150 ezerrel a Kapuvári Hús vágott még le nagyobb sertésmennyiséget. (A húsipari termékeket gyártó, jelentősebb cégek közül a törökszentmiklósi Surjány Hús Kft., a Gyulai Húskombinát Zrt., illetve a szolnoki, debreceni és békéscsabai telephelyeket működtető Debreceni Csoport Húsipari Kft. már korábban leállt a sertésvágással).
Ma is sok a vágókapacitás
Szakmai becslések szerint összességében még mintegy 6,0-6,5 milliós sertésvágó kapacitás lehet az országban, miközben a teljes húsipar összesen 4 millió sertést vág le évente, vagyis meglévő lehetőségeit sem használja ki. A négymilliós mennyiségből a nagy cégek körülbelül 2 milliót, a kis- és közepes vállalatok (kkv) 1,3 milliót, míg az úgynevezett sertésminősítésre nem kötelezett kisvágóhidak 0,6-0,7 milliót vághatnak le.
A felmérésekből kitűnik, hogy ma 154 cég végez sertésvágási tevékenységét, közülük azonban csak az 54 nagyobb, illetve kkv-méretű vállalat minősít sertéseket hatósági kontroll mellett, miközben 100 cég egyáltalán nem foglalkozik minősítéssel. Utóbbiak száma azután ugrott meg feltűnően, hogy a vidékfejlesztési tárca három éve eltörölte a minősítési kötelezettséget a heti 200 sertésnél kevesebbet vágó üzemek számára. Így éves szinten 10 ezer hízónál lehet meghúzni azt a határt, amely alatt a minősítés már nem kötelező. E körben azonban a hatósági ellenőrzés is csökkent, így szakértők szerint ezek a kisvágóhidak ma a fekete húsforgalmazás "melegágyát" jelentik.
Kétmillió sertést importálunk évente
A húsipari többletkapacitások miatt teljesen értelmetlennek tűnik egy újabb egymillió darabos alapkapacitású vágóhíd megépítése, amely a jelenlegi sertésvágás legalább egynegyedét venné át. Ugyanakkor az is tény, hogy a meglévő húsipari sertésvágó-technológia jelentős része elavult, amelyet elvileg - a hatékonyság javítása érdekében - érdemes lenne modernebbre cserélni. Emellett pedig azt is figyelembe kell venni, hogy körülbelül 100 ezer tonna importhús érkezik az országba évente, és ez mintegy 2 millió sertésnek felel meg. Tehát ennek részleges kiváltása indokolt lehet, miközben a szükséges fejlesztések a sertésszektorban új munkahelyeket is teremthetnének.
A Csányi-féle tervekben szerepel is, hogy olyan korszerű vágóüzem épüljön, amely nemzetközi szinten is versenyképes lehet és a vágás mellett minél magasabb szintű, egyelőre nem részletezett feldolgozási tevékenységet is folytasson. Az uniós összehasonlításokból azonban kiderül, hogy egymillió darabos sertésvágással az európai porondon nem igazán lehet labdába rúgni. A nagy húsipari cégek - mint például a dán Danish Crown, a holland Vion vagy a német Tönnies - éves szinten 18-25 millió darab sertést vágnak le, és 2 milliós vágásszám alatt nem is lehet a "húsos vállalatok top 15-ös" listájára kerülni.
A statisztikák szerint az unióban évente 250 millió darab sertést vágnak le, amelyből a legmeghatározóbb német piac mintegy 50 millióval részesedik. Az arányokat jól érzékelteti, hogy a magyar húsipar a 4 milliós éves vágásszámmal akkor is csak a negyedik helyet foglalhatná el a német piacon, ha minden vállalat egy cégbe tömörülne. Egyenkénti összehasonlításban pedig ma legfeljebb a Pini Hungary-nek lenne esélye arra, hogy a német "top 10-es" ista közelébe férkőzzön.