Ha az EU nagyon megszigorítja az élelmiszer-előállítás feltételeit, akkor ezek a termékek sok esetben a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk, a termelést kiszervezik Európán kívüli területekre - figyelmeztetett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a Környezetvédelmi és energetikai kihívások a mezőgazdaságban című konferencián, amelyet a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Mezőgazdasági Gépesítési Intézet szervezett Gödöllőn. A tárcavezető kitért arra, hogy vannak olyan felfogások, amelyek szerint a mezőgazdaságnak nem is az élelmiszertermelés az elsődleges feladata, hanem a környezetvédelem.
A miniszter úgy látja, a középutat kell megtalálni, mert biztosan lehet úgy termelni hagyományos módszerekkel, eredményesen, jó minőségű élelmiszert előállítva, hogy a környezetet se terheljük, és a foglalkoztatást is biztosítani tudjuk.
A precíziós gazdálkodás lehetőségeit ki kell használni, mivel a jövőben e nélkül aligha lehet gazdaságosan termelni, ráadásul ezek a fejlesztések segítik és kényelmesebbé teszik a gazdálkodást. A kormányzat részéről a Digitális Jólét program keretében szeretnék, ha mindenki hozzáférhetne a korszerű módszerekhez, és a gazdák is tudnának élni a digitalizáció adta lehetőségekkel, hogy eredményesebben termelhessenek.
A mai konferencián hallható előadások közös pontja a versenyképesség, ami mára a mezőgazdaság egyik kulcsszava lett, nem csak Magyarországon, de világszerte is - hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba, a NAIK megbízott főigazgatója.
Ahhoz, hogy az elkövetkezendő időszakban versenyképesek tudjunk lenni, és a fenntarthatóság szempontjait érvényesíteni tudjuk, a legkorszerűbb ismereteket kell megjelenítenünk a mezőgazdaságban - szögezte le. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnak ez a kulcsterülete, és mind a 16 kutatóintézete ezt tartja szem előtt. Olyan kutatási programokat dolgozunk ki és valósítunk meg, amelyek egyszerre tesznek eleget a versenyképesség és fenntarthatóság kritériumainak is - tette hozzá.
A földművelésügyi miniszter szerint egyre többen figyelnek arra, hogy amit megvásárolnak, az élelmiszer-vegyipari termék-e, vagy éppen arra, hogy kockázat lehet a GMO. Megerősödött a tudatos fogyasztói magatartás, mindenki egyre többet akar tudni arról az élelmiszerről, amely az asztalára kerül. A klímaváltozás, a népességnövekedés, az átalakuló világpiac, sőt a fogyasztók szemléletmód-váltása is mind-mind befolyásolja a mezőgazdasági termelést, és meghatározza, milyen irányba haladjon.
