Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A program beharangozóján elhangzott: a 2017-ben indult LIFE-MICACC projekt célja, hogy a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett hazai települések természetes és hatékony módon, vízmegtartással tudjanak alkalmazkodni az egyre gyakoribbá váló aszályok és villámárvizek problémájához, a hazai kistelepülések a víz megtartásával képesek legyenek alkalmazkodni a klímaváltozás hatásaihoz.
A projektben részt vevő öt magyarországi település - Bátya, Püspökszilágy, Ruzsa, Rákócziújfalu és Tiszatarján - mind különböző táji adottságokkal rendelkezik, így a 2020 nyarára elkészült beruházások más települések számára is jó gyakorlatként szolgálhatnak.
Ezek a projektek segíthetnek a magyar vidéknek szembeszállni a klímaváltozással
Számadó Róza, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda főosztályvezetője elmondta, hogy Tiszatarján a Borsodi-ártérhez tartozik, sorsa szorosan a Tiszához kötődik. A folyószabályozását követően a vizes élőhelyek lecsapolása, a szántóföldi gazdálkodás terjedése a hullámtéren, majd az állattartás visszaszorulása miatt az ártéren özönnövények uralkodtak el. A főosztályvezető hozzátette, hogy a projektre azért is büszkék, mert nemcsak a szakmai szempontokra építve sikerült megvalósítani, hanem a helyi lakosság érdekeit is messzemenően szem előtt tartották. A következő ciklusban további hasonló uniós fejlesztések várhatóak, melyek reményeik szerint hozzájárulnak a környezettudatos szemlélet erősítéséhez.
Néhány évvel ezelőtt a WWF Magyarországgal együttműködve Tiszatarjánban kialakítottak egy fenntartható ártéri gazdálkodási modellt, amely megoldást jelentett a gyalogakác visszaszorítására. Az özönnövénytől megtisztított terület egy részén szürkemarhák és vízibivalyok legelnek. Az éghajlatváltozás következtében azonban a hosszú, száraz évek alatt még a vízibivalyok élőhelyéül szolgáló, hullámtéri kubikgödrökből kialakult tavak is szinte kiszáradtak. A visszatartható vízkészletek növelése érdekében a gödröket most egy újabb medencével bővítették, a partokon pedig természetes rézsűket alakítottak ki. Épült egy stég is, ahonnan a látogatók közelről figyelhetik meg a bivalyokat. Hamarosan megnyílik az ökoturisztikai vonzerőt jelentő, szabadon látogatható vízibivaly-tanösvény is.
(A cikkben szereplő fotók az MTI/Czeglédi Zsolt tulajdonát képzik.)
