India északnyugati részén és Pakisztánban jelenleg óriási a hőség, az indiai fővárosban, Újdelhiben vasárnap 49 Celsius fok fölötti rekordhőmérsékletet mértek, Pakisztánban pedig 51 Celsius fokos csúcshőmérséklet volt. Az szélsőséges hőség, és annak következményei, a terméscsökkenés, a víz- és áramkimaradások milliókat érintenek. A szélsőséges időjárásról és annak - egyebek mellett - az mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról az Agrárszektor is beszámolt.
Ijesztően gyors lehet a klímaváltozás a világon: kegyetlen hőhullámok jöhetnek
A kutatók szerint ez újabb bizonyíték a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események kapcsolatára. Jól mutatja, hogy a klímaváltozásnak már most is, amikor az iparosodás előtti globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal lett magasabb, súlyos hatása van szerte a világon. A brit meteorológiai hivatal elemzése a 2010 áprilisában és májusában Északnyugat-Indiában és Pakisztánban tapasztalt rekordhőmérsékleteket vizsgálta. A jelenleg ott tapasztalható hőség az előrejelzés szerint akár újabb rekordot is hozhat.
A tudósok 14 számítógépes modell segítségével két forgatókönyvváltozatot dolgoztak ki: az egyik a globális felmelegedés világa, a másik pedig egy olyan világ, amelyet nem érintett az emberi tevékenység miatti felmelegedés. A kutatásból kiderült, hogy a 2010-es hőhullám bekövetkezése százszor valószínűbb a mi melegebb világunkban. Az elemzés szerint az ilyen szélsőséges hőhullámok az évszázad végére szinte minden évben előfordulnak majd, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás csökken.
Nikos Christidis, a meteorológiai hivatal munkatársa rámutatott: a hőhullámok a monszun előtti, áprilisi és májusi időszakban korábban is jellemzőek voltak a térségben, de a tanulmány kimutatta, hogy a klímaváltozás fokozza a hőhullámok intenzitását. A meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a térségben egyes helyeken a héten vagy a hétvégén már elérheti a hőmérséklet az 50 Celsius fokot, és a hőség éjszakára sem nagyon csillapodik.
A The Guardian cikke szerint egy másik, szerdán publikált tanulmány arról értekezett, hogy a 2019-es Hagibis tájfun idején Japánban pusztító szélsőséges esőzések 67%-kal váltak valószínűbbé a globális felmelegedés miatt, és az ember okozta éghajlatváltozás 4 milliárd dollárral növelte a viharkárokat. További, közelmúltban publikált elemzések szerint a Dél-Afrikában és Európában pusztító árvizeket, az észak-amerikai hőhullámokat és a délkelet-afrikai viharokat is felerősítette a klímaváltozás.
Friederike Otto, a londoni Imperial College munkatársa és a World Weather Attribution csoport vezetője kiemelte, hogy "ha a világ nem csökkenti drasztikusan az olaj-, gáz- és szénfelhasználást, akkor az ember által okozott klímaváltozás még súlyosabb következményekkel jár majd". Az ENSZ szerdán közzétett jelentése szerint 2021-ben új rekordokat döntöttek a klímaválság kritikus globális mutatói. António Guterres, az ENSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberiség nem tudta kezelni az éghajlatváltozást. Ahogy a főtitkár fogalmazott, a fosszilis tüzelőanyagok környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt zsákutcát jelentenek.
