Idegesítő, hogyan kerülhettek volt állami földterületek a Monsantóhoz - jelentette ki nemrég a parlamentben Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Arra a bábolnai esetre utalt, amikor 3X3 hektárnyi állami területet meghirdetés nélkül, a helyi gazdálkodók kezdeményezésére adtak el. Az államtitkár bejelentése szerint a tárca vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A minisztérium az agrárszektor.hu kérdésére nem adott tájékoztatást arról, hogy a tárca vizsgálata mire terjed ki, illetve azzal utólagosan mit kívánnak elérni. Az államtitkár parlamenti felszólalásából mindenesetre kiderült, hogy a minisztérium azt nehezményezi, hogy a volt állami területek a multinacionális agrárvállalatként működő Monsanto hazai leánycégéhez kerültek.

Az ügy előzménye, hogy a tárca felügyelete alatt álló nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) helyi gazdálkodók kérésére egy 86-87 hektáros, állami tulajdonban lévő táblából három darab, egyenként három hektáros területet különített el 2013-2014-ben, majd azt nyilvános meghirdetés nélkül a kezdeményezőknek eladta. A hatályos szabályozás szerint azonban az adásvételi szerződéseket 60 napra ki kellett függeszteni, hogy az elővásárlásra jogosultak élhessenek jogosítványaikkal.

A kifüggesztési idő alatt egy ilyen gazdálkodó ki is használta a lehetőséget, és az eladást kezdeményezők elől el is vitte a területeket, később pedig össze is vonta azokat. Ezután pedig a területet kivonta a mezőgazdasági művelés alól, és ipari területként a Monsantónak értékesítette.

Az agrártárca álláspontja szerint az eladás szabályosan történt, mert az NFA jogszerűen értékesíthet nyilvános meghirdetés nélkül három hektár alatti területeket, ha azokra a gazdálkodók igényt nyújtanak be (míg három hektár felett kötelező a nyilvános meghirdetés). Az értékesítés és átminősítés után pedig már nem állami tulajdonú és nem mezőgazdasági terület került a Monsantóhoz.

Tény ugyanakkor, hogy a tranzakció így nem érte el azokat a célokat, amelyek a kormány birtokpolitikai koncepciójában szerepelnek. Az állami földek eladásával ugyanis a hivatalos koncepció szerint a kis- és a közepes (családi) gazdaságokat kellene erősíteni. Parlamenti ellenzéki vélemények szerint ráadásul az eset a bábolnai állami termőföldek "kijátszására" utalhat, bár az eljárás jogszerűségével szemben nem igazán merülhetnek fel aggályok.