Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Több mint 50 százalékkal növelné a 2021-2027-es új uniós költségvetési ciklusban a hazai agrárium versenyképesség-javító támogatásait a NAK abban a stratégiai javaslatcsomagban, amelyet nemrég jutatott el a döntéshozókhoz. A szervezet szerint az uniós forrásokra épülő, következő magyar vidékfejlesztési programban 2000 milliárd forint forrásra lenne szükség a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék számára, szemben a 2014-2020-as jelenlegi időszak 1300 milliárd forintos, nemzeti támogatás-kiegészítést is tartalmazó teljes pénzkeretével.
További modernizációs fejlesztésekre azért lenne szükség, mert a mai támogatási struktúrában EU-s források nélkül a hazai gazdálkodók háromnegyede veszteséges lenne - állapítja meg a NAK. Ebből az állapotból pedig a kamara szerint úgy lehetne elmozdulni, ha Magyarország a jövőbeni forrásokat hatékonyságnövelő berzházásokra fordítja. A 2000 milliárdos összegre attól függetlenül is szükség lenne, hogyan alakulnak a 2021-2027-es időszak KAP-büdzséjéről folyó tárgyalások - szögezi le a NAK stratégiája.
A jelenlegi információk szerint Magyarország nem számíthat arra, hogy az új KAP vidékfejlesztési forrásai növekednek 2021-től. Sőt, az Európai Bizottság a 2014-2020-as időszak 90 milliárd eurós keretével szemben 78,8 milliárd eurós teljes közösségi összeget irányoz elő, amely 12-13 százalékos csökkenésnek felel meg. Más számítások ennél is nagyobb, 20 százalék feletti lefaragást vetítenek előre, bár a képet árnyalja, hogy a Brexit miatt a 78,8 milliárdra tervezett új keretből nem kell vidékfejlesztési támogatásokat fizetni az Egyesült Királyságnak. Emellett az Európai Bizottság (EB) - igaz, nem vidékfejlesztési forrásként - 10 milliárd eurós új agrárinnovációs keretet is szerepeltetne a 2021-ben induló KAP-ban, amely kiválthat eddigi vidékfejlesztési forrásokat. Kérdéses azonban, hogy ebből a magyar cégek mennyi támogatáshoz juthatnak majd, mivel ezt az összeget az EB nem osztaná le tagországokra, hanem azt közvetlenül Brüsszelből pályáztatná meg.
A bizottság hozzájárulna ugyanakkor ahhoz, hogy a tagállamok saját költségvetésükből növeljék vidékfejlesztési társfinanszírozásukat az új KAP-ban. Ezt azt jelentené, hogy az eddiginél több pénzzel egészíthetnék ki az uniós forrásokat, így kompenzálhatnák a brüsszeli keret valószínűsíthető csökkenését. Magyarország a mostani VP-ben 17 százalékos nemzeti kiegészítést alkalmaz, így ennek növelésével a kormány akár elő is teremtheti a kamarai anyagban szereplő 2000 milliárdos összeget. Ehhez azonban nem lenne elegendő a társfinanszírozás kismértékű bővítése, hanem a vidékfejlesztési támogatásban ennél várhatóan jóval nagyobb szerepet kellene vállalnia a hazai büdzsének.