Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A PTE SzKK Élelmiszer-Biotechnológiai Kutatócsoportja 2019-ben jött létre az akadémiai szféra és az ipar összefogásának köszönhetően. A Pécsi Tudományegyetemen a kutatócsoport megalakulását megelőzően is folytak már élelmiszer-biotechnológiával kapcsolatos kutatások, így az ipari igények és a technológia, valamint az egyetemi know-how és az alkalmazott kutatási tevékenységek integrálásával sikerült egy piaci igényeket is kiszolgáló kutatócsoportot létrehozni - írja a PTE. Az SzKK Élelmiszer-Biotechnológiai Kutatócsoportja két fő téma kutatásával foglalkozik. Évek óta vizsgálják a mikotoxinokat, amik olyan, penészgomba eredetű, kis méretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában és gabona eredetű élelmiszerben megtalálhatóak, továbbá a sörben és borban is fellelhetőek.
Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia!
December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én.A számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban, és az emberi szervezet hormonális rendszerébe is képesek beavatkozni. Van köztük olyan, amely daganatkeltő hatású, és hosszú távon májrákot is okozhat. Azt, hogy mekkora mennyiségben lehetnek jelen az adott élelmiszerben a mikotoxinok, mára nemzetközileg elfogadott határértékek szabályozzák, amiket rendszeresen ellenőriznek. Erre azért is szükség van, mert a globalizáció hatására számos országból érkeznek a termékek hazánkba, amelyek megfigyelése kiemelt fontosságú. A pécsi szakemberek kutatása azért is egyedülálló - és ezt a tudományos világ és a piac is elismeri -, mert a határértékeket nem csupán egyes mikotoxinokra vizsgálják, hanem egyszerre többre is, amelyek mind jelen lehetnek az adott élelmiszerben, felerősítve egymás negatív hatását. A kutatók éppen ezért arra hívják fel az ellenőrző szervek figyelmét, hogy az egyes megengedett dózisok sok esetben felülvizsgálandók.
A Soft Flow biotechnológiai céggel való együttműködés is ezen kutatásokra fókuszál, hiszen a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársaival közösen végzett vizsgálatok eredményeit figyelembe véve tervezi meg a cég - MycoFossTM néven a világ számos országában elérhető - vizsgálómódszerének jövőbeni továbbfejlesztését. Ez az automatizált analitikai eljárás mindent tartalmaz, az ellenőrzéshez szükséges vegyszert és reagenst, valamint az optimalizált mérőműszert és a speciális elemzőprogramot is. A mikotoxinok vizsgálata mellett a tejben található, a sejtnél kisebb részecskéket, a vezikulákat is kutatják a szakemberek.
Extrém ötletek a klímaváltozás ellen: így csökkentenék a marhák metánkibocsátását
Arra keresik a választ, hogy milyen hatást kelt a különféle tartásban élő tehenektől származó tej az emberi szervezetben. A tej ugyanis - mint minden testfolyadék - nagyon nagy koncentrációban tartalmaz a sejtnél kisebb részecskéket, amikben számos biológiailag aktív anyag van, köztük olyanok, amelyek gyulladáskeltő, vagy épp gyulladásgátló hatásúak. Nagyon fontos, hogy milyen életkörülmények között tartották a tejelő tehenet, mivel ez befolyásolja ezeknek a részecskéknek a hatását. Egy egészséges ember esetében ennek kisebb a jelentősége, de például az autoimmun betegeknél már lényeges lehet, mivel könnyen kiválthatják a betegség fellángolását, a gyulladást.
