Mozgalmas, politikával is átitatott évet zár a hazai sörgyártás: egy fontos, az ágazatot érintő jogszabály is módosult. Júliustól az eddigi sokszorosára, 200 ezer hektoliterre nőtt az az éves sörmennyiség, ameddig a sörfőzdék 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt vehetnek igénybe. Okozhat-e ez a versenyelőny hosszabb távon piaci/értékesítési gondokat a Borsodinak?

Természetesen a piacon, a piacért éles verseny zajlik, a jogi szabályozás ezt a versenyt befolyásolhatja, módosíthatja. Úgy látjuk, hogy ez a Borsodit közvetlenül nem érinti: a mi kapacitásunk és termelésünk többszörösen meghaladja a 200 ezer hektoliteres limitet. Részben ebből is következik, hogy jelenleg nem érzékeljük, hogy átrendeződne a piac ennek hatására.

Vuleta Zsolt (Fotó: Borsodi)

A Heineken nemrég bejelentette, hogy bezárja martfűi sörgyárát és átstrukturálja magyarországi tevékenységeit. Nem vetődött-e fel, hogy a Borsodi megvásárolja a martfűi telephelyet, kapacitásokat?

Úgy gondolom, hogy kapacitásunk és technológiai hátterünk elegendő ahhoz, hogy a fejlesztési terveinket meg tudjuk valósítani. Ezért nem tervezzük a martfűi sörgyár megvásárlását.

Más, kisebb gyártók részéről viszont felmerült, hogy szívesen vásárolnának magyarországi bázist. A martfűi gyárért például a Csíki Sör is bejelentkezett. Van létjogosultsága annak, hogy valamely külföldi szereplő látványosan betörjön a magyar sörpiacra?

A magyar sörpiacra belépni nem olyan nehéz, sőt, viszonylag kis költséggel megvalósítható. A hosszú távú sikeres működéshez szükséges a következesen magas minőséget biztosító technológiai háttér, a fogyasztói igényekkel találkozó erős márka és a megbízható szerviz szolgáltatás. Ha a vendéglátóhelyen biztosítani akarjuk a minőségi sörfogyasztás élményét, ott rendszeresen ellenőrzött, tisztított sörcsapra, megfelelő higiéniás körülményekre van szükség. Természetesen az erős marketingtevékenység is nélkülözhetetlen a hosszú távú piacon maradáshoz.

Nemrég a söripari érdekképviseletek felvetették a kormánynál, hogy a csapolt söröknél is csökkenjen az áfa az éttermekben. Lehet-e ennek a közeljövőben realitása?

Ha valamely terméknek csökken az áfája, az lehetőséget ad a vendéglátóiparnak arra, hogy a jövedelmezőségét javítsa, vagy forgalmat növeljen azzal, hogy az adott termék ára csökkenjen, így szélesebb körben elérhetővé váljon.

A Borsodi idén ősszel egy teljesenúj típusú, gyártási és csapolási technológiájú terméket dobott piacra, de más gyártóknál is a fejlesztésről szólt a 2017-es év. Létezik innovációs nyomás az iparágban: aki nem végez komoly termékfejlesztést, az lemarad?

Azt gondolom, hogy a legtöbb iparágban, így az élelmiszeriparban, a sörgyártásban is van bizonyos nyomás, hogy a gyártók innováljanak, újítsanak - ennek azonban minden esetben átgondolt innovációnak kell lennie. Sokszor ugyanis az újítás nem találkozik a fogyasztók valós igényével, és nem mindig ad értéket, így ezek gyorsan eltűnnek a piacról. Aki tudatosan, átgondoltan fejleszt, az hosszú távon sikeres tud lenni - mi is hosszú távra tervezünk a Borsodi Nitróval, mint ahogy ilyen hosszú távú termékfejlesztésnek bizonyult az első dobozos sör, vagy az első alkoholmentes sör, amelyek a magyar piacon a Borsodi nevéhez fűződnek.

Mennyire érződik a szakember-és munkaerőhiány a sörgyártásban? Hasonlóan nehéz a helyzet, mint más, iparágakban, több munkavállalót keresnek most, mint a korábbi években?

Nem mondanám, hogy több embert keresünk, de az országos trendek mindenkire hatnak. Nekünk is pontosabban kell tervezni, nevelni a saját utánpótlásunkat, és jobban fel kell készülni a várható változásokra.