Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Az őszi vetésű növényeknél a tervezett terület közel felén már végeztek a vetési munkálatokkal.
A húsipar szereplőinek is alkalmazkodniuk kellett a megváltozó termelési, illetve fogyasztási körülményekhez.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Idén az első félévben csaknem kétszeresére emelkedett a gabonafélék kivitele Magyarországon.
Erősen visszaesés figyelhető meg a mezőgazdasági célú gépértékesítésben Magyarországon idén.
Bár korábban komoly reményeket fűztek hozzá a magyar gazdák, az idei nyár aszályos időszakai a napraforgó-állományokat is megviselték.
Idén januártól májusig 25 százalékkal nőtt Magyarország tojásexportja az előző év azonos időszakához képest.
Bár az országos terméshozamok általában jók lettek, a minőség terén korántsem ilyen fényes a helyzet.
Ahol csak lehetett, a legeltetést választották a termelők a költségek kordában tartása érdekében.
Az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával június utolsó hetében Magyarországon.
Új agrárinformációs portált hozott létre az ágazat szereplőinek az Agrárközgazdasági Intézet.
Több műtrágyát, ám kevesebb növényvédő szert vásároltak az év elején a magyar gazdák.
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
2023-ban a gyomirtók, a rovarölők és gombaölő szerek voltak a legnépszerűbb növényvédő szerek a magyarok körében.
2023-ban az előző évihez képest jelentősen kevesebb műtrágyát értékesítettek a forgalmazók a termelők részére.
Egyre csökken a szarvasmarha és a sertés vágások száma, a baromfié ugyanakkor egyre emelkedik.
2024 elejére csökkent a gabona, az ipari- és a takarmánynövények, valamint számos zöldség ára.
Év végére gyakorlatilag leállt a műtrágyapiac Magyarországon, a növényvédő szerek értékesítése azonban felfutott.
Az élőmarha-import csaknem egyharmadával nőtt 2023 január-október közötti időszakában az egy évvel korábbihoz képest.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.