Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
Egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, Közép-Európára is baljós jövő vár.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Az Antarktisz jövőjéért aggódó tudósok sürgős cselekvésre szólítanak fel, melyről Ausztráliában tárgyaltak.
Ha nem lépünk, már a közeljövőben visszafordíthatatlan változások indulhatnak el Európában.
A megállapodás részletei szerint a teljes összegből 300 milliárd dollár érkezik majd közvetlenül a fejlett országoktól.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Bár 2026-tól szigorítják a hulladékexport szabályait, addig is jelentős mennyiségű szemetet szállítanak harmadik országokba.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
A rendkívüli helyzet több mint 150 millió embert és 318 millió hektárnyi termőterületet érint.
Egy kis változtatással 125 milliárd tonna szén-dioxid tűnhetne el a légkörből, ami meghaladja az elmúlt három év globális kibocsátásának teljes mennyiségét.
A klímaváltozás és túlfogyasztás miatt szemléletváltásra és alkalmazkodásra van szükség.
Környezetvédők és tudósok klímaminisztérium felállítását javasolják Ausztriában.
Az ENSZ 196 tagországának részvételével megkezdődött a 16. Biodiverzitás Csúcstalálkozó.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
A globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt.
A La Niña általában kevesebb csapadékkal és az aszályos körülmények romlásával jár, ami globális szinten is hatással lehet a mezőgazdaságra.
A gyümölcstermesztésben az egyik legnagyobb kockázati tényező a tavaszi fagyokban keresendő.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.