Nagy tervek láttak napvilágot: ez várhat sok erdőre Magyarországon
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
Drasztikusan csökkent bolygónk édesvízkészlete, ami súlyos következményekkel járhat a jövőre nézve.
Az elmúlt időszakban megváltoztak a szokások a növényvásárlások terén is, egyre többen keresik a mediterrán típusú növényeket.
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
A biológusok jelentős áttörést értek el a zöldség hőtűrő képességének kutatásában.
Idén rekordot döntött a globális felmelegedés mértéke, az átlaghőmérséklet 1,54 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előttit.
Japán most azzal néz szembe, hogy a nemzet kedvencét, a japán koshihikari rizst éppen tönkreteszi a klímaváltozás.
Gyilkos viharok veszélyére figyelmeztetett a német külügyminiszter az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája előtt.
Sokszor az évszázad végére mutatnak jelentős különbségeket az egyes forgatókönyvek, az a most következő néhány évben dől el, hogy melyik fog bekövetkezni.
A szakértő szerint hazai és regionális szinten is gyenge lett az idei kukoricatermés.
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
A vállalkozásoknak is komoly a szerepük a fenntarthatóságban, ezért nem mindegy, milyen kötelezettségeket vállalnak a környezetük érdekében.
A gazdálkodási körülmények egyidejű megváltozása változtatásra, versenyre kényszeríti a gazdálkodókat.
December 3-5. között rendezi a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
A klímaváltozás és túlfogyasztás miatt szemléletváltásra és alkalmazkodásra van szükség.
Nemcsak Magyarországon, de Európa több területén is jelentősen visszaesett az inputanyagok forgalma idén.
Az északi ország a klímaváltozás nyertese, idén már több kukoricát termelt, mint Magyarország.
Egyre többen gondolják úgy, hogy az európai mezőgazdaság jövője a regeneratív gazdálkodásban rejlik.
Az úttörő projekt a fenntarthatóság és a klímaváltozás jelentette kihívásokra is válasz lehet.
Magyarország a 10 százalékos ökológiai területarány elérését tűzte ki 2027-ig a mostani KAP stratégiában.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
A teljes uniós tejtermelés és -feldolgozás több mint egyötödét egyetlen tagállam adta 2023-ban.
Az Európai Bizottság szigorítja az élelmiszerbiztonsági előírásokat a Listeria monocytogenes baktérium elleni védekezés érdekében.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.