Érdemes ismerni az egyes fajok termékenyülési viszonyait ahhoz, hogy ideális legyen a megporzás.
Jelentősen bővült az idei első félévben a csonthéjas gyümölcsök exportja Spanyolországban.
A közösségi oldalakon még ládaszámra kínálják a datolyaszilvát és kivit, sokszor a bolti ár töredékéért.
A Nébih szilva fajtabemutatót tartott a Pölöskei Fajtakísérleti Állomásán, ahol 35 különböző szilvát is értékeltek.
Októberben is sok olyan fa van, amit érdemes lehet elültetni, de néhány dologra oda kell figyelni.
Az importban a moldáv szilva volumene is csökkenést mutat, ami egyébként a korábbi években ilyenkor még nem volt jellemző.
A 2023-a árvizek után ismét a víz okozott károkat Észak-Olaszország legfontosabb termesztőkörzetében.
Egyre több szilva érkezik Magyarországra a legnagyobb európai uniós exportőröktől.
Közeleg a szilvaszezon vége Lengyelországban, és a szokásosnál hamarabb megkezdődött az áremelkedés.
A rendkívül csapadékos időjárás miatt átmenetileg beszűkülő kínálat csaknem 20%-kal emelte meg a szilva árát a lengyel nagybani piacokon.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Meghódította a német nagybani piacokat és üzletláncokat a magyar és a szerb szilva.
Az elmúlt 4 év átlagához viszonyítva kedvezőbb termésmennyiséggel számolhatunk Magyarországon, de a feldolgozás külföldön történik.
A tavalyihoz képest 15 százalékkal csökken a szilvatermés volumene Németországban.
A szilvát hazánkban nagyjából a 14. század óta termesztik és dolgozzák fel nagyobb mértékben.
A szilva iránt lanyha a kereslet, miközben a piacokra kerülő gyümölcs mennyisége folyamatosan növekszik.
A tavalyinál várhatóan 16%-kal kisebb termés ellenére sem állapítható meg egyértelmű ártrend, de az alkoholgyártásra szánt szilva iránt igen nagy a kereslet.
Az utóbbi évek egyik leggyengébb termése ellenére is csökken ugyan a szilva ára, de a tavalyi mélységet valószínűleg nem éri majd el.
A szilva nagyfokú ökológiai toleranciával rendelkezik, és az ország valamennyi termőtájában termeszthető gyümölcsfajunk.
Egészen érdekes hullámvölgyet járt be a szilva felvásárlási ára mostanáig a lengyeleknél.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.