Március elején meghirdette az első vagyonelemeket a Sikér Malomipari Zrt. felszámolása kapcsán a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. A megpályáztatott vagyonelemek a Sikér bicskei és érsekvadkerti malomüzemeihez tartoznak. A bicskei ingatlanok és ingóságok (malom, ipartelep, gazdasági épület, illetve különféle malomipari gépek, berendezések) együttes irányára 1,1 milliárd forint, míg az érsekvadkerti üzemé (vagyis a malom, és a hozzá tartozó eszközöké) összesen 90 millió forint. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő április 1-jén jár le.

Az értékesítést ott kezdték meg, ahol a vagyonértékelő szakértő elkészült szakvéleményével - közölte az agrárszektor.hu-val Várday Zsuzsanna felszámolóbiztos. A teljes vagyoni eszközállomány felértékelése ugyanakkor még nem fejeződött be. A nyilvántartásba vett hitelezői igény eléri a 6 milliárd forintot, amelyből 700 millió forint készfizető kezesség miatti követelésből ered.

Várday Zsuzsanna tájékoztatása szerint a hitelezői igények egyeztetése többségében befejeződött, csupán öt hitelezővel van még folyamatban egyeztetési eljárás. Ez valóban nem sok ahhoz képest, hogy összesen 204 - határidőig bejelentett - hitelezőt tartanak nyilván.

A bíróság tavaly júliusban szüntette meg a csődeljárást, miután a februárban fizetési haladékot kérő Sikér Malomipari Zrt.-nek nem sikerült megállapodnia hitelezőivel. A tízmilliárd forint feletti éves forgalmával az öt legnagyobb piaci szereplő közt számon tartott tatabányai cég ellen így indulhatott meg a felszámolási eljárás. A vállalkozás sorsát korábbi nyilatkozatok szerint a Széchenyi Bank bedőlése, a finanszírozó bankok és hitelbiztosítók visszalépése, a Gazdasági Versenyhivatal által kiszabott, több mint 300 milliós kartellbírság, és az ágazatban kibontakozott, egyre élesebb verseny pecsételte meg.

MTI-fotó: Sóki Tamás

A Sikér Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója Blázsik Ferenc volt, aki egy évtizeden át dolgozott a gyermelyi tésztagyárban, majd (betéti társaságként) 1992-ben alapította meg a Sikért. Fénykorában a Sikér 100 ezer tonnánál is több búzát vásárolt fel évente. Eltűnése szakértők szerint figyelmeztető jel arra is, hogy ha az ágazatban továbbra is elmarad a régóta esedékes lisztáremelés, akkor alighanem további csődök is várhatók.

A malmok most leginkább azzal küszködnek, hogy kigazdálkodják a januártól előírt kötelező béremelések többletköltségeit. Ennek érdekében a cégek többsége márciusban várhatóan megpróbálkozik azzal, hogy 5 százalék körüli mértékben emelje átadási lisztárait. A drágítás nélkül a termelés veszteségessé válna, mivel a béremelések többletkiadásai elviszik az eddigi szerény iparági nyereséget - indokolták az agrárszektor.hu-nak az áremelések szükségességét iparági szakértők.