Feldman Zsolt hangsúlyozta, minden segítség megtérül, amelyet a juh- és báránytartók kapnak, hiszen a termékeik Európa-szerte piacképesek, a mediterrán térség mellett ma már Ausztriában, Németországban, Svájcban is népszerűek. A belföldi fogyasztás viszont továbbra is alacsony, pedig a magyar juh- és bárányhús kiváló minőségű - indokolta a kampány megszervezését.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az állattartók versenyképességét a költségvetési forrással kiegészülő vidékfejlesztési pályázatok jelentősen javítják. Csaknem 200 ezer hektárnyi, jórészt juhászok használatában lévő gyepterület részesülhet agrár-környezetgazdálkodási támogatásban, az ökogazdaságoknak jutó források komoly segítséget jelentenek a juhtartóknak, pályázati hozzájárulással megújulnak az állattartó telepek. Az áprilisban kezdődő állatjóléti program több ezer juh- és kecsketartó számára jelent új lehetőséget, a támogatási kérelmeket várhatóan májustól lehet majd benyújtani - közölte Feldman Zsolt, hozzátéve, hogy a juhágazat azon állattenyésztési terület, mely egyedülálló módon az elmúlt évben is fejlődni tudott köszönhetően az európai piacon megfigyelhető fogyasztási trendeknek. A felvásárlási árak az elmúlt időszakban is növekedtek, egy év alatt 10%-os élőállat piaci árnövekedés volt tapasztalható, ezért a juh amellett, hogy fenntartható módon tartható, perspektivikus ágazatnak tekinthető.

- jegyezte meg Feldman Zsolt.

Az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője szintén úgy vélte, hogy a termeléssel együtt fejleszteni kell a juh- és bárányhús belső piacát, hiszen az messze nem követi a külföldi értékesítés bővülését. Ondré Péter kiemelte, hogy a juh- és a bárányhús fogyasztásnak régi hagyománya van Magyarországon, és a mai modern konyhakultúrába is kiválóan beilleszthető. Ennek ellenére hazánkban az évi egy főre jutó 18-20 dekagramm juhhús fogyasztással messze elmaradunk az uniós 1,3 kg-tól. A szakember közölte, hogy a fogyasztásösztönző kampányt rádiós és internetes hirdetésekben, tájékoztató kiadványokban jelenítik meg.

A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, Mezőszentgyörgyi Dávid nagy előrelépésként tekint a most kezdődő fogyasztásösztönző kampányra, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy a húsvéti szokások miatt szervezték az ünnep előtti hetekre a figyelemfelkeltő akciót, amelyet akkor tekintene sikeresnek, ha minden család asztalára kerülne bárányhús legalább ilyenkor. Véleménye szerint kitartó, éveken keresztül ismétlődő kampánnyal számottevő mértékben lehetne emelni a belföldi keresletet. A szakmaközi szervezet céljának tekinti, hogy újra fellendítse a hazai juh- és bárányhús fogyasztását Magyarországon.

A Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke a figyelem felhívását azért tartja fontosnak, mert szerinte nem az árak miatt alacsony, fejenként mindössze évi 20-30 dekagramm a magyarországi fogyasztás. Bátor Árpád ugyanakkor nemcsak a belföldi fogyasztás, hanem a kivitel bővülésében is bízik, mivel a nyugati országok muszlim közösségei egyre bővülő felvevőpiacot jelenthetnek. A magyar juh- és kecsketartók lépést tarthatnak a bővülő kereslettel, ha jól használják föl a fejlesztési forrásokat a következő években - tette hozzá. A szakember beszélt arról is, hogy a jelen időszakban a juhászat relatív kedvező helyzetben van a többi állattenyésztő ágazathoz képest, hiszen az extenzivitásából adódóan kisebb mértékben érinti az energiaáremelés a kismértékű abrakfogyasztása miatt, a takarmányár-emelkedés a minimális importhányad miatt, a forint gyengesége, mivel a termék szinte teljes egészében exportra kerül, nő a forintbevétel.