Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A pazarlás visszaszorítása az élelmiszertermelés karbonlábnyom csökkentésének egyik fontos területévé válhat a jövőben. Ezzel összefüggésben egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszermaradékok újrahasznosítását, kidobásának elkerülését - írja a Klímapolitikai Intézet. Az ENSZ statisztikái szerint a világszerte az előállított összes élelmiszer közel egyharmada kerül kidobásra. A kidobott élelmiszerek termeléséhez 1,4 milliárd hektár terület szükséges - ez a Föld mezőgazdasági területének közel 30 százaléka.
2030-ra ez a probléma tovább tetőzhet, hiszen az évente megtermelt élelmiszerhulladék akkora akár harmadával is növekedhet. Jogosan merülhet hát fel a kérdés: ki vagy mi felelős az ilyen mértékű pazarlásért, és mit lehetne tenni azért, hogy a hulladékok mennyiségét jelentősen csökkenteni lehessen? Sok esetben bizony saját magunk vagyunk a hibásak, hiszen az élelmiszerpazarlás mintegy 40 százalékáért a háztartások a felelősek.
De mi is az az élelmiszerpazarlás?
Akkor következik be az élelmiszerpazarlás, ha olyan étel kerül a szemétbe, aminek a hulladékká válása elkerülhető lett volna. Ilyenek például a kidobott ételmaradékok vagy a lejárt szavatosságú élelmiszerek. Ezen kívül fontos megemlíteni azokat a maradékokakat, amik ugyan nem alkalmasak emberi fogyasztásra, - például a csontok, magvak héjak - de egy bizonyos részüket újra lehetne hasznosítani.
A számok is drámaiak
Hogy számszerűsítsük a pazarlást: a fejlett országokban egy főre vetítve 105 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ezzel szemben Afrikában és Ázsiában ez az érték csak 8 kilogramm. A fejlett országok élelmiszerpazarlása megközelíti Afrika szubszaharai térségének élelmiszer-termelését. Tehát megoldható lenne, hogy az afrikai szegények jelentős része jóllakhasson a fejlett országok által kidobott élelmiszerekből. Az élelmiszerpazarlás akár 1 százalékos visszaszorításával lehetőség nyílna a szegénység mértékének csökkentésére a világon. A helyzet azonban mégsem annyira egyszerű, hiszen a hulladékok üsszegyűjtése nagyon nehéz logisztikai feladat lenne.
Rengeteget pazarolnak a magyarok is
A becslések szerint Magyarországon összességében 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente - ennek a harmada szintén a háztartásokban keletkezik. A NÉBIH 2016-os élelmiszerhulladék felmérése szerint hazánkban egy átlagos lakos évente közel 68 kilogramm élelmiszerhulladékot termelt.2019-ben megismételték a felmérést, az eredmények pedig, még ha csekély mértékben is, de pozitívabbak lettek: az egy főre jutó élelmiszerhulladék 65 kilogrammra mérséklődött. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kidobott élelmiszerek közel felénél (48,8%) elkerülhető lett volna a pazarlás.
Az otthon készült ételek, a pékáruk, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek tették ki az össztömeg 88 százalékát.Egy főre vetítve évente tehát mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lehetne. Sőt, egy átlagos magyar család így évente akár 50 ezer forintot is meg tudna spórolni.
Az élelmiszerpazarlás okai
Hazánkban a háztartások által kidobott élelmiszerekből több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését lehetne megoldani. Emellett az élelmiszerek kidobása jelentős összefüggésben áll környezetkárosítással is: élelmiszerpazarlásnak jelentős az ökológiai és a vízlábnyoma is, ezért, ha sikerülne csökkenteni a pazarlást, akkor nagy mennyiségű ívóvizet is meg lehetne takarítani.
Az is elmondható, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzetben élők gyakran jelentősebb mennyiségű élelmiszert halmoznak fel és pazarolnak el. Az életkor előrehaladásával gyakran magasabb anyagi és vásárlói tudatosság figyelhető meg a háztartásokban. Sőt, az is jelentőséggel bírhat, hogy ki, hol lakik: a városokban sokkal több és nagyobb üzletek vannak, így a választék is bőségesebb, könnyebben elcsábulhatnak a vásárlók, ami növeli a felesleges vagy a túlzott mennyiségű élelmiszerek megvételét.
A gyermekkori nevelés is különösen fontos a pazarlás mérséklését ösztönző viselkedési minták és üzenetek korai kialakítása és átadása szempontjából. Az ünnepek, a húsvét és a karácsony is, egyértelműen kiemelt időszakok az élelmiszerpazarlás szempontjából. Különösen akkor, ha még vendégeket várunk, ilyenkor általában még több étel készül a kelleténél.
Az ünnepek alatt gyakran akár háromszor annyi adag étel is készülhet, mint amennyi szükséges. Éppen ezért fontos, hogy ünnepek előtt ürítsük ki a hűtőt és tudatosítsuk magunkban, hogy az üzletek csak 1-2 napig lesznek zárva, nem kell hetekre betárazni. Ha pedig mégis túl sok étel készült, csomagolhatunk is a családtagoknak a maradékból, így mindenki jól jár.
Mit tehetünk ellene?
Összességében ez egy igen összetett folyamat, ám, mint minden ellen, ez ellen is lehet tenni:
- növelni kell a fogyasztói tudatosságot,
- meg kell szervezni a vásárlást és tárolást,
- fontos a gyermekkori nevelés
- újrahasznosítás,
- komposztálás,
- mások ösztönzése,
- kiegyensúlyozottabb étrend.
De emellett fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszerlánc többi szereplőjének az együttműködésére is szükség van a probléma teljes orvosolása érdekében!