Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Évről évre megmutatkozik felmérésekben, statisztikai adatokban, hogy drasztikusan kevés zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai alapján az Európai Unióban a sereghatjtók között szerepel Magyarország a fejenként napi 262 grammos zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Egy korábbi országos reprezentatív kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság több mint 60%-a csak hetente vagy annál is ritkábban, naponta pedig mindössze a magyarok 37%-a fogyaszt friss zöldséget, írta meg a HelloVidék.
Általában amikor a gyümölcs- és zöldségfogyasztás kerülhetne fókuszba, az emberek inkább nassolnak. A megkérdezettek közel 25%-a fogyaszt minden nap édességet vagy chipset. A zöldségeket a legtöbben főzve, sütve, párolva vagy savanyúságként viszik be a szervezetükbe, a nyersen bevitt vitaminforrások nagy része csupán a például szendvics mellé elfogyasztott paprika-paradicsom-uborka hármasból áll.
Ami az idei zöldségtermést illeti, a tavalyihoz hasonlóan most is átlagos évre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (bár a következő egy-két hónap még jelentősen befolyásolhatja a mennyiségeket). Szerencsére egyik zöldségfajtánál sem kell drasztikus árváltozásra számítani a tavalyi évhez képest, azonban a heti árakban lehetnek kisebb-nagyobb kilengések. A burgonya termelői ára például mélyrepülésbe kezdett: mivel óriási túlkínálat alakult ki belőle Nyugat-Európában a koronavírus hatására - több százezer tonna maradt a raktárakban tavalyról - emiatt nálunk egyetlen hónap alatt majdnem 6,5%-kal lett olcsóbb. Az eladatlan burgonyamennyiség mellé idén kimagasló termés várható, a következő hetekben pedig további 10-15%-kal csökkenhet az ára.
A gyümölcsökről sajnos már nem lehet ugyanezt elmondani: a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt idén szinte minden területen jelentős terméscsökkenés látszik, ami természetesen az árakra is kihat, nem túl kedvező irányba. A becslések szerint az idei magyar gyümölcstermés 50-80%-a elpusztult.
Annak ellenére, hogy a magyarok nem fordítanak túl nagy figyelmet a zöldségekre, gyümölcsökre, az étrendjük összeállításánál érdemesebb lenne nyitottabbnak lenni az egészséges vitaminforrások felé. A zöldségeknek, mint az a fenti adatokból is kitűnik, gyakran nem túl jó a megítélése, de az az igazság, hogy jól elkészítve nagyon finomak tudnak lenni még azok számára is, akik nyers változatban nem rajonganak értük. A titok a megfelelő és változatos elkészítési módban rejlik, legyen szó grillezésről, párolásról vagy pirításról, ami több tényezőt foglal magában, rögtön a megfelelő példányok kiválogatásával kezdve. A HelloVidék a Country Living cikke alapján összegyűjtött néhány példát arra, hogyan lehet feldobni zöldséges ételeket, és búcsút mondani búcsút annak a tévképzetnek, hogy ezek mindenáron csak ízetlen, unalmas és egyáltalán nem étvágygerjesztő fogások lehetnek. Egy-egy újfajta, még ki nem próbált elkészítési mód, öntet vagy fűszer csodákra képes, és ezt az elégedett asztalnál ülők is biztosan igazolni fogják.
Fontos, hogy az ember a szezonális termékeket keresse: a megfelelő példányokat kell kiválasztani, ami azt jelenti, hogy mindent frissen, a szezonnak megfelelően kellene vásárolni. Sokkal finomabbak, tápanyagban dúsabbak és az ízviláguk is gazdagabb, nem utolsósorban pedig olcsóbbak, mint azok, amiknek épp nincs szezonja.
Bármikor feldobhatóak friss fűszernövényekkel, fűszerkeverékekkel: ezekből egy egész arzenál érhető el, ráadásul kiváló plusz ízeket adnak a zöldségeknek (igazából bármilyen ételnek). A sónak és a borsnak abszolút van helye, de a bazsalikom, menta, koriander, kapor például nagyon frissítően hatnak, jól illenek nyers vagy főtt zöldségekhez is, frissen levagdosva vagy lecsipkedve az igazi, és már ehető is. A petrezselyem, kakukkfű, rozmaring, oregánó, zsálya mind-mind nagyszerű választás, ha az ember meg is főzi a zöldségeket, de használhatóak "melegítő" hatású fűszerek is, mint például a kömény, gyömbér, szegfűbors vagy koriander, a füstösebb íz érdekében. A cayenne bors vagy az őrölt pirospaprika is bekerülhet a repertoárba, de egy olasz vagy Provence-i fűszerkeverékkel sem lehet nagyon mellélőni.
A zöldségek nem csak főzve vagy párolva készíthetőek el: rengeteg izgalmas elkészítési módszer létezik a zöldségek főzésén és párolásán kívül. Például rendkívül egyszerű megsütni őket, csak egy forró serpenyő, némi olaj és fűszer kell hozzá, viszont az eredmény nagyszerű: ropogós, aranyló kérget kapnak, jóval ízesebbek lesznek és ráadásul ropogósak is. A zöldségek rántott formában is népszerűek, elég csak a gombára, a karfiolra vagy a patisszonra gondolni. Ha pedig az ember grillezi őket, fantasztikus füstös ízzel adhat nekik, emellett a szaftosságuk is megmarad.
A roppanósság megőrizhető: a blansírozás sokak számára ismerősen csenghet, egzotikus hangzásával ellentétben valójában egy végtelenül egyszerű technikáról van szó. Annyiból a lényege, hogy a zöldségeket forró vízbe kell mártani 2-3 percre, majd jeges vízbe kiszedni őket. A zöldségek esetleges kesernyés mellékíze így biztosan eltűnik, megőrzik a színüket, textúrájukat, ráadásul istenien roppanósak maradnak, dacára annak, hogy nem nyersen fogyasztja el őket az ember.
Nem szabad túlfőzni őket: ha az ember túlságosan sokáig főzi a zöldségeket, szottyosak lesznek, megváltozik az állaguk, és úgy összességében nem lesznek túl gusztusosak. Ezért fontos a megfelelő főzési/sütési idő betartása, és az étel gyakori ellenőrzése. Fontos, hogy a zöldségek megpuhuljanak annyira, hogy ehetőek legyenek, de sosem jó, ha közben teljesen szétfőzi őket az ember. Ha sütésre kerül a sor, arra kell odafigyelni, hogy a tetejük ropogós legyen, és hogy ne száradjanak ki teljesen. A gyökérzöldségek, mint például a répa, a paszternák vagy a cékla főzése tovább tarthat, mint a nagyobb víztartalmú zöldségeké, így a spárgáé, cukkinié, spenóté vagy brokkolié.
Kínálható hozzájuk mártogatós is: az izgalmasabbnál izgalmasabb mártogatósok végtelen tárháza remekül megy a zöldségekhez. A nyers vagy blansírozott zöldségek nagyon jól passzolnak például a hummuszhoz, a guacamoléhoz, tahinihez vagy tzatzikihez, bár ezek közül mindegyik (sőt még sokkal több fajta is) a grillezett, sült zöldségekhez is kiváló.
Tölthetőek: a töltött zöldségek nemcsak hogy nagyon finomak és százféleképp variálhatók, de a terített asztalon biztosan felhívják magukra a figyelmet. A paprika, padlizsán, cukkini, gomba, tök, krumpli és articsóka mindig nagyon menő megtöltve (is).
Nem rontja el őket egy kis citrusos permet sem: egy kevés citrom-, lime- vagy narancsspriccelés nagyszerű módja annak, hogy az ember egyensúlyt teremtsen a kesernyés ízvilágban, és remekül ki tudja hozni a zöldségek ízeit, különösen akkor, ha megsütik őket. Akkor működik legjobban, ha az ember az utolsó fázisban, sütés után spricceli rá a zöldségekre a citrusos permetet.
Bátran lehet kísérletezni a különféle olajokkal: egy kevés olajra mindenképp szükség van a zöldségek sütésénél vagy grillezésénél, de ennek nem muszáj natúr olívaolajnak lennie, habár az kétségkívül egy nagy klasszikus és gyakorlatilag bármikor bevethető. Az ízesített olajok iszonyúan sokat tudnak hozzátenni a zöldségekhez, és ehhez elég egy kis mennyiség is. Az olajok citromos, fokhagymás, bazsalikomos változatban hihetetlenül ízletessé varázsolják az ételeket.
Bármikor kombinálhatóak sajttal: nincs olyan étel, amit egy kis sajttal ne lehetne még jobbá tenni. Ha tényleg nehezen veszi rá magát az ember, hogy zöldséges ételeket egyen, elég, ha megszórja őket egy kis sajttal, és hagyja, hogy ráolvadjanak a tetejükre! A sajt gyakorlatilag minden zöldséghez passzol, különösen a brokkolihoz, karfiolhoz, krumplihoz, spárgához vagy cukkinihez.
Lehet válogatni a bébizöldségek között is: ha valaki az igazán édes ízeket kedveli, akkor a bébizöldségeket imádni fogja. A bébirépa, -padlizsán, -articsóka, -kelbimbó, -cékla és -kukorica csak néhány ismert példa, de ott van a koktélparadicsom is, ami mára az egyik legnépszerűbb zöldségféle lett.
Lehet kreatív recepteket is keresni: az embernek nem szabad megelégednie annyival, hogy a pirított vagy sült zöldségeket kissé megsózza-megborsozza! Ki kell próbálni új recepteket, variálni kell az összetevőket. A zöldségeket számtalan módon lehet úgy elkészíteni, hogy ne csak köretként, de ínycsiklandó főfogásként is simán megállják a helyüket. Rengeteg vegetáriánus, vegán recept van, ami különleges és érdekes, az internet világában pedig nagyjából fél perc alatt több szakácskönyvre valót is található.