Magyarország az EU-csatlakozás környékén 5300 hektáron termesztett szilvát, ami az azt követő 10 évben folyamatosan emelkedett, és 2015-re már megközelítette a 8 ezer hektárt - árulta el kérdésünkre Apáti Ferenc. A területi bővülés oka alapvetően nem a kimagasló jövedelmezőség volt, hanem - az intenzív gyümölcskultúrákhoz képest - mérsékeltebb tőkeigény és a gépesíthető betakarításnak köszönhető alacsonyabb munkaerő-igény, ami "csábító" a magyarországi, tőke- és munkaerő-hiányos gazdasági környezetben. A FruitVeB elnöke kiemelte, hogy az utóbbi négy évben azonban a termőterület meredek zuhanásnak indult, jelenleg a magyarok csak 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók.

- ismertette Apáti Ferenc.

A szakember beszélt arról is, hogy az Európai Unióban jelenleg szűk 160 ezer hektáron termelnek szilvát. A termőterület nagyon jelentősen csökkent, ugyanis az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített. A betakarított termés mennyisége az elmúlt években 1,3-1,5 millió tonna között ingadozik (átlagosan 1,4 millió tonna), és a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást, vagyis a termelési színvonal jelentősen emelkedett. Magyarország piaci részesedése az EU-ban 4-5%, amivel nem lehet piacmeghatározó. Európa legnagyobb (EU-n kívüli) szilvatermelője Szerbia, átlagosan 400-500 ezer tonna szilvát állít elő évente, amivel képes egyes években jelentős túlkínálatot és nyomott árakat előidézni. Apáti Ferenc kiemelte, hogy a hazai szilvatermés körülbelül 75-80%-a a belföldi piacon kerül értékesítésre, mintegy 20-25% pedig exportra kerül. A felhasználási irányt tekintve: a termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy külföldi, utóbbi döntően német), bő fele pedig hazai vagy külföldi frisspiacra.

Az idei évi termést illetően a FruitVeB elnöke elmondta, hogy a szilvapiacon a 2021-es szezonban alapvetően kiegyensúlyozott kereslet kínálati viszonyok és elfogadható, illetve jó árak jellemzők. A hazai gyenge-közepes termésre jó export keresletet tapasztalnak, mivel a Balkánon a szilva egy része megfagyott, más része pedig megszenvedte a hőhullámokat, így nincs bosnyák és szerb dömpingáru. A tavaszi időjárás hatásai azonban Magyarországon is komolyak voltak, elsősorban nem is a fagy, hanem inkább a virágzás végét követő két-három héten keresztül tapasztalt hideg, fényszegény idő rossz termékenyülést eredményezett.

- jegyezte meg Apáti Ferenc.

Az idei időjárás szilvára gyakorolt hatását illetően a szakember elmagyarázta, hogy az enyhe tél azáltal okozott problémát, hogy korábban indult a vegetáció, így a gyümölcs több időt töltött érzékeny fenológiai állapotban a tavaszi fagyok szempontjából kritikus március közepe és május közepe közötti időszakban. Az április fagyok jelentős virágkárokat okoztak, majd a hűvös, fényszegény áprilisi, és részben májusi időjárás rossz terméskötődést eredményezett. Az extrém meleg és aszályos június-július csak tetézte a bajt, további sokkhatást okozott, ami szintén a termés rovására ment. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne védekezni az időjárási szélsőségek ellen, Apáti Ferenc közölte, hogy ezek részben kivédhetők öntözéssel, fagyvédelmi technológiákkal, jéghálóval, de a felsoroltak mind nagyon drága beruházások lennének.

Arra a kérdésre, hogy elegendő lesz-e a hazai szilvatermés a magyar fogyasztók és a feldolgozóipar számára, a FruitVeB elnöke elárulta, hogy a szilvánál is várható egy bizonyos mértékű áruhiány. A szilva klasszikus magyar exportcikk, és ahogy korábban említette, a termés nem elhanyagolható hányada exportpiacokra megy. A magyar termesztők idén a közepesnél gyengébb termés miatt nem feltétlenül fogják tudni külföldi piacokra eljuttatni a szokásos mennyiséget, de arányaiban ugyanakkora lesz az export jelentősége, mint egy normális évben. Importálni néhány ezer tonnát szokott Magyarország, elsősorban a feldolgozóipar, ez nem lesz másként idén sem.