Idén eddig három jelentős lisztáremelés volt, amiből egyet aratás után érvényesítettek a malmok. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az Indexnek elárulta, hogy emiatt mintegy 25-30 százalékkal emelkedett a liszt ára, de várhatóan nem áll meg itt a drágulás, tekintve hogy az előrejelzések további búzaáremelést valószínűsítenek. A magyar gabonapiaci helyzet erőteljesen elszakadt a globális folyamatoktól, és sajátos tényezők drágítják a terményeket, sokszor már a vevői oldal - a malmoktól az állattartókig bezárólag - tűrőképességét tesztelve. 

A terménydrágulás ráadásul nem lassul a világ tőzsdéin sem: az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere szerint a párizsi árutőzsdén (Matif) tonnánként 99 996 forintos fronthavi áron jegyezték a héten az étkezési búzát, míg a fekete-tengeri búzára 97 153 forintos áron kötöttek üzletet a chicagói árutőzsdén, a belföldi előállítású búzával pedig 84,6 ezer forintos tonnánkénti áron üzleteltek Chicagóban. A határidős jegyzések alapján jövőre sem várható érdemi árcsökkenés, a Matif szeptemberi, aratás utáni új búzajegyzései is 84-87,5 ezer forintos sávban szóródnak. Nem véletlen, hogy az Agrárminisztérium kezdeményezésére kész előzetes exportregisztrációs kötelezettséget előírni a kormány annak érdekében, hogy az itthon megtermelt takarmányok elsősorban belföldön hasznosuljanak, biztosítva az állattartás takarmányszükségletét. 

Vallott a szakértő: most már biztos, jön az újabb lisztáremelés Magyarországon

A gabonaárak elszállása miatt komoly élelmiszer-drágulás jöhet.

Drágulással indul 2022. is

Már jövő januárban újabb jelentősebb áremelésre kényszerülhet a malomipar. Mindezek miatt a sütőipar is folyamatosan próbálja áthárítani az emelkedő alapanyagköltségek mellett az ötszáz forint feletti literenkénti dízelárak miatt növekvő logisztikai költségek és a munkabérek emelkedésének hatásait is. Az októberi energiaár-robbanás - az előző évihez képest kétszeresére, háromszorosára dráguló gáz, illetve az ugyancsak többszörösére emelkedő áramár. Igaz, a gáz- és az áramárak növekedését valamelyest mérsékelheti egyes cégeknél az, hogy a Pékszövetség is tendereztet tagjai számára egy-két éves futamidejű szerződéseket, és a nagyobb mennyiségek miatt kedvezőbb feltételeket tudnak kiharcolni a tagok számára.

A sütőipari alapanyagok egyébként önmagukban is jelentősen drágultak: a KSH szerint szeptemberben az előző év azonos időszakához képest például az étolaj fogyasztói ára 32,6, a margariné 15,4 százalékkal emelkedett. A sütőipar ugyan más beszerzési árakat kap ezekre, azonban a javarészben importált vajét például a forint-euró-árfolyam alakulása, gyengülése is erősen befolyásolja. A héten például volt féléves mélyponton, 365 forinton is az euró árfolyama. De drágult az elmúlt időszakban az élesztő, a só, a cukor, emellett a töltelékek - mint a dió vagy a mák - és az egyéb, szintén jórészt importált adalékanyagok ára is növekedett.

Bődületes drágulás jön: ha ez így megy tovább, luxus lesz egy kakaós csiga

Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?

Septe József szerint az önköltség harmadát kitevő liszt beszerzési árában jelenleg akár tíz-tizenkét forintos kilogrammonkénti különbség is előfordulhat attól függően, hogy mekkora az adott sütőipari vállalkozás, mennyire számít megbízható, időben fizető partnernek, mekkora a rendelés, vagy hogy milyen távolságra van az adott malomtól. Arról nem is beszélve, hogy az egyedi, cégre szabott árazás miatt vannak olyan sütőipari cégek, amelyekkel éves szerződést kötnek a malmok, és a szerződés lejártának időpontjától függően szembesülnek a jócskán magasabb lisztárakkal, amit aztán még a kiskereskedelemmel is el kellene ismertetni.

Generációs probléma is akad az ágazatban

A Pékszövetség elnöke kifejtette, hogy az is egyre nagyobb probléma, hogy a fiatalabb generáció már nem szívesen dolgozik éjjel és hétvégén, ezért egyre jelentősebb beruházásokra kényszerülnek a cégek. A vállalkozások pedig nemcsak a keverő- és dagasztógépek beszerzésével próbálják csökkenteni az élőmunkaigényt, hanem a fagyasztott és a kelesztéskésleltetéses technológiák bevezetésével is. Előbbi azt takarja, hogy a friss pékárukat nyolcvan százalékban készre sütik, majd lefagyasztva szállítják ki a kiskereskedelembe, ahol a boltokban készre sütik. A kelesztéskésleltetéses technológia pedig a munkaszervezésben segíti az üzemeket: így a nappalos, nagyobb létszámú műszak le tudja gyártani az éjjel kisütni tervezett termékeket is, vagyis kisebb létszámú éjszakás brigáddal is lehet hozni ugyanazt a mennyiséget.

Ott rohad a magyar dinnye a földeken: ingyen sem kell senkinek

Hiába indult jól a szezon, a végére óriási pofont kaptak a magyar dinnyések.

A kiskereskedelmi láncok egyébként mind a fagyasztott/hűtött, mint a készre sütött, friss pékárura igényt tartanak. Sőt utóbbira nagyon is határozott igény van, a nagyobb kiskereskedelmi láncokhoz napi kétszeri frisstermék-szállítást kérnek. Septe József szerint ugyanakkor a fenti szempontok és a cégek igen eltérő helyzete miatt most nagyon komoly kihívást jelent az árazás, mivel arra is tekintettel kell lenniük a cégeknek, hogy 1-2 százalékos nyereség mellett a bérfejlesztést - januártól pedig a várhatóan közel húszszázalékos garantáltbérminimum-emelést - ki tudják gazdálkodni. Hozzátette azt is, hogy a láncok nagy része korrekten áll az átadásiár-emelési törekvéseikhez, igaz, sok választásuk nincs, ha életben akarják tartani a sütőipartf. Az azonban már nem csak rajtuk múlik, hogy a pékáru milyen fogyasztói áron kerül a polcokra, mivel döntően a kiskereskedelem adott szereplője dönti el, hogy bizonyos vevőcsalogató alaptermékekhez - mint a fehér kenyér, a zsömle, a kifli - képest mekkora árrést alkalmaz a speciálisabb termékek vagy a péksütemények esetében.