Magyarországon a körtetermés az évek többségében a 30-40 ezer tonna közötti sávban ingadozik, sokéves átlagban 32 ezer tonna körül alakul. Ez az EU-28 termésének mindössze 1,5%-a, így egyértelmű, hogy semmilyen meghatározó szerepünk nincs a piacon - magyarázta el dr. Apáti Ferenc. A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a körte termőterülete már mintegy évtizede lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami vélhetően a termesztési kudarcélményeknek tudható be. A körte termesztéstechnológiai érzékenysége, termőhely-igénye, szélérzékenysége, valamint magasabb pára- és vízigénye miatt specifikus faj, csak szűk termesztőkörzetek alkalmasak a hatékony termesztésére. Magyarországon jelenleg mintegy 2200 hektáron termelik ezt a gyümölcsfajt, ami közel 30%-os visszaesésnek felel meg a 2010. körüli 3 ezer hektáros termőterülethez képest.

- mutatott rá Apáti Ferenc.

A szakember elmondta, hogy a hazai fajtaszerkezet is eltér az unióstól. Legnagyobb területen az őszi érésű, jól tárolható 'Bosc kobak' fajtát termesztik. Jelentős a 'Vilmos' felülete is, 20%-ot képvisel a 2200 hektár termőterületből. E két fajta adja a hazai termés mintegy felét. Nagyobb arányban található még a 'Clapp kedveltje', a 'Packham's Triumph' pedig lassan, de biztosan váltja az igényesebb és érzékenyebb 'Hardenpont téli vajkörte' fajtát. A hazai fogyasztás évek óta enyhén növekvő tendenciát mutat, ám a magyar kínálat nem mindig tudja követni a keresleti időszakokat, ezért az import növekszik. A piacon jelen vannak a nagyobb termelő uniós tagországok árui, az év eleji hónapokban pedig a déli féltekéről származó is. A megfelelő tároló kapacitások alacsony szintje miatt december-januártól már relatíve kevés hazai termésű körte található meg a boltok polcain - árulta el Apáti Ferenc.

Körtéből a tavalyihoz hasonlóan, nagyon gyenge termést várnak, mindössze 16-17 ezer tonnát. A 2021. évre várható európai körtetermés közel 30%-kal marad el az előző év termésétől, illetve a többéves átlagterméstől is, amivel lényegében az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani - tudtuk meg FruitVeB elnökétől. A jelentős terméskiesés az április fagykárokkal, illetve időjárási tényezőkkel van szoros összefüggésben. A hazai körtetermés becslése még sok bizonytalansággal terhelt, de összességében egy, a tavalyihoz hasonló, nagyon alacsony termésre számítunk.

Arra a kérdésre, hogy mennyire viselte meg az állományokat az évszakokhoz nem illő, extrém időjárás, Apáti Ferenc elmondta, hogy az enyhe tél azáltal okozott problémát, hogy korábban indult a vegetáció, így a gyümölcs több időt töltött érzékeny fenológiai állapotban a tavaszi fagyok szempontjából kritikus március közepe és május közepe közötti időszakban. Az április fagyok jelentős virágkárokat okoztak, majd a hűvös, fényszegény áprilisi és részben májusi időjárás rossz terméskötődést eredményezett. Az extrém meleg és aszályos június-július csak tetézte a bajt, további sokkhatást okozott, ami szintén a termés rovására ment. A szakember ismét hangsúlyozta, hogy az időjárási hatások részben kivédhetők, méghozzá öntözéssel, fagyvédelmi technológiákkal, jéghálóval, de ezek jellemzően mind nagyon drága beruházások.

- mondta Apáti Ferenc.

Az Agrárszektor azt is megérdeklődte a FruitVeB elnökétől, hogy elegendő lesz-e a hazai körtetermés a magyar fogyasztók és a feldolgozóipar számára, vagy behozatalra lesz szükség majd belőle. Apáti Ferenc elmondta, hogy a nagyon szerény termés miatt körtéből biztosan nem lesz elég idén. Mind a frisspiac, mind a feldolgozóipar frontján érzékelhető lesz az árualap-hiány. Importra potenciálisan lesz lehetőség (bár néhány ezer tonnánál nem szoktunk többet), de olcsó import idén nem lesz, mert uniós szinten is nagyon nagy (30%-os) terméskiesés van a tavaszi fagyok miatt: 1,6 millió tonna körtetermés várható EU-szinten a szokásos 2,2 millió tonna helyett. A szakember kitért arra is, hogy körtét exportálni nem nagyon szoktunk egy normális évben sem, nem nagyon vannak külföldi piacaink, idén a rossz termés miatt értelemszerűen még annyira sem lesz erre lehetőségünk.