Lezárult a kutatás: kiderült, milyen hatással van a földekre a trágyázási tilalom

Lezárult a kutatás: kiderült, milyen hatással van a földekre a trágyázási tilalom

agrarszektor.hu
Az Agrárminisztérium megbízásából az Agrártudományi Központ Talajtani és Agrokémiai Intézet (ATK TAKI) 2020. évi egyik kutatási feladata volt a Nitrát rendeletben - 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet - rögzített téli trágyázási tilalmi időszak módosítási lehetőségeinek felülvizsgálata a klímaváltozás okozta hőmérsékleti változások hatására.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A kutatás megvalósítása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által biztosított nitrát adatszolgáltatás adatbázis 2017. és 2018. évi adatainak felhasználásával történt meg. Az elemzéshez felhasználták még a MePAR adatbázist, melyhez digitális térbeli talajinformációkat rendeltek. Ugyancsak szükség volt nagyfelbontású meteorológiai adatokra is, melyeket az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosította - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Az adatszolgáltatáson alapuló nitrogén mérlegszámítások szerint 2017-ben őszi búza, őszi árpa és kukorica esetén a mérlegek 80%-a negatív volt, vagyis a kijuttatott nitrogén mennyiségét meghaladta a növény nitrogén felvétele. Napraforgó esetén a negatív mérlegek aránya 60%-os, repce esetén mintegy 50%-os volt. 2018-ban ugyanezek a paraméterek hasonlóan alakultak azzal a különbséggel, hogy kukorica esetén a negatív mérlegek aránya már 88%-os volt. Mindez megerősíti azt a korábban is ismert tényt, hogy a hazai növénytermesztés tápanyaghiányos, az EU Expert Panel terminológiája szerint talajzsaroló gazdálkodást folytat.

A 90 cm alá mosódó nitrogén mennyiségét is vizsgálták csapadékos, illetve szárazabb körülmények között. Az értékek azt mutatták, hogy a beszivárgási veszélyt jelző kategóriarendszer a blokkok több, mint 99%-ában zöld minősítést adott, vagyis nem tekinthető veszélyeztetettnek.

A kutatás legfontosabb célja annak vizsgálata volt, hogy a jelenleg október 31-el kezdődő tilalmi időszak egy hónappal, november 30-ra történő "eltolása" környezetvédelmi szempontból kockázatos, vagy sem. A kapott eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy a tilalmi időszak kezdetének október 31-ről 1 hónappal, november 30-ra való kitolása az átlagos csapadékviszonyok esetén nem járt agrár-környezetvédelmi kockázatnövekedéssel, azaz a 0-90 cm talajréteget elhagyó nitrát mennyisége nem növekedett.

A jelen kutatást, már megelőzte a 2016 évre vonatkozó modellezés, mely a fentiekkel csaknem megegyező eredményt mutatott. A leírtak szerint tehát a nitrátrendelet a NAK által is évekkel ezelőtt kezdeményezett módosítása indokolt a tilalmi időszak vonatkozásában. A tápanyaggazdálkodás terén szükséges változtatásokhoz még folynak a kutatások. Az üzemi kísérletek állásáról is hamarosan ismertetést adunk. A kutatással összefüggésben megjelent publikáció az alábbi linken található.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?