Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tanulmány szerzői leszögezik, hogy Magyarországon a hőhullámos napok gyakorisága 2021 és 2050 között az ország egész területén 20-70%-kal növekedhet a klímaprognózisok alapján. A hőhullámok bizonyított egészséghatásai hőstressz kialakulásával, a keringési rendszeri megbetegedések gyakoribbá válásával és többlethalálozással járnak együtt. Ezek a hatások mindenkit érintenek, azonban vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek nagyobb mértékben veszélyeztetettek, sérülékenyebbek, például 5 év alatti gyermekek, 60 év feletti idősek, a szabadban dolgozók vagy a krónikus betegségben szenvedők és a hátrányos helyzetűek.
A hőségriasztás I. fokozatába tartozó napok száma elsősorban a Dél-Alföld területén növekedett.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban az alkalmazkodó képesség nagymértékben függ az egyéni elhárítási lehetőségektől, például nyári utazás, légkondicionáló beszerelése, kiköltözés a városból. Ezek jelentősen összefüggnek adott térség társadalmi-gazdasági fejlettségével és a helyi lakosság életminőségével.
A hőhullámokkal szembeni érzékenység területi mintázata részben a beépítettséggel és az urbanizáltság fokával, részben a hátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzettel mutat szorosabb kapcsolatot a tanulmány szerint. A sűrűbben beépített településeken élő népesség érzékenyebben reagál a városi hőszigethatásra, viszont a városokban erős a társadalom alkalmazkodó képessége is. Ezzel szemben a hátrányos helyzetű Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon az erős érzékenység gyenge alkalmazkodó képességgel párosul. A középhegységek vonala kettéosztja az országot:
