Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az Eurostat adatai szerint a legtöbb 50 hektárnál nagyobb gazdaságot Luxemburgban (52 százalék), Franciaországban (41 százalék), Nagy-Britanniában (39 százalék) és Dániában (35 százalék) találjuk, de a legnagyobb üzemekkel mégiscsak Csehország rendelkezik egész Európában. Az átlagos birtokméretek alapján nem tűnhet soknak a csehek 133 hektárja, de ha figyelembe vesszük, hogy az uniós átlag mindössze 16 hektár, akkor már érzékelhető a nagyságrendbeli különbség. Megjegyezzük, az USA-ban 2017-ben érte el az átlagos üzemméret a 444 hektárt. Az átlagérték tehát nagyon elfedi a piacra termelő üzemek tényleges méretét. Magyarország esetén például az alábbi grafikon szerint 9,5 hektár az átlagos gazdaságméret.
A birtokkoncentráció globális jelenség, az egyes országok földpolitikája azonban lényegesen befolyásolja ennek ütemét. Ha a szűkebb környezetünket nézzük, a 2004-ben csatlakozott visegrádi országok közül a legliberálisabb szabályozással Szlovákia rendelkezik: mind természetes, mind jogi személyek szabadon vásárolhatnak földet, tekintet nélkül arra, hogy hazai, vagy külföldi tőkéről van-e szó. Lengyelországban és Csehországban az utóbbira csak annyi a korlátozás, hogy a külföldi tőkének kisebbségi tulajdonosként kell jelen lennie az adott cégben. Hazánkban jogi személy sem belföldi, sem külföldi tőkével nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát.
Csehország tradicionálisan nagyobb birtokokkal futott neki az uniós csatlakozásnak, mint Lengyelország. A cseh miniszterelnök, Andrej Babis milliárdos Magyarországon is jól ismert befektető. Agrárholdingja, az Agrofert 2017-ben 14 millió eurós (!) uniós támogatást zsebelt be. Az egész cseh mezőgazdaságra jellemző az erőteljes koncentráció: az ottani gazdaszövetség adatai szerint az üzemek 2,6 százaléka műveli a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület 81 százalékát, és övék a tehénállomány 70 százaléka is.
A legszélsősegesebb birtokszerklezettel azonban Románia rendelkezik az egész Európai Unióban. Az EU-ban nyilvántartotott gazdaságok egyharmada ebben az országban műveli a földet, 92 százalékuk (3,1 millió gazda!) kevesebb mint 5 hektárt. Az 50 hektárnál nagyobb farmok részaránya csupán 0,5 százalék az országban, de ezek használják az ország mezőgazdasági területének 51 százalékát.
Uniós szinten sokkal jobbak az arányok: 50 hektár feletti területet a gazdaságok 7 százaléka művel, és ők kezelik a rendelkezésre álló földek 68 százalékát. Természetesen a közvélemény ezekkel az adatokkal sem elégedett, de tudomásul kell venni, hogy Európa a vidéki térségekben is rohamosan öregszik, és egyre kevesebb a mezőgazdaságban hadrafogható ember. A kiszálló gazdák földjeit tőkerősebb, nagyobb gépparkkal rendelkező szereplők veszik át, ahol az embert a technika helyettesíti.
Magyarországon a 2016-os agrárcenzus szerint 365.000 üzem műveli a 4,7 millió hektáros mezőgazdasági területet, de ebből csak 7800 társas vállalkozás van. Hogy érzekeltessük a birtokméreteket:
A birtokméretek a társas vállalkozásokban lényegesen nagyobbak, ezer hektár feletti gazdasággal rendelkező egyéni gazda csak négy darab akad Magyarországon, míg a 2500 feletti kategóriában egy sem. Ezzel szemben 61 olyan cég is ténykedik az országban, amelyek átlépik ezt a méretet.
Még beszédesebb a gazdaságok által használt átlagos szántó- vagy erdőterület nagysága. A társas vállalkozások átlagosan 251 hektár szántóval és csaknem 1190 hektárnyi erdővel rendelkeznek, ezzel szemben az egyéni gazdák 9,4, illetve 5,8 herkárral. Sokat elmond az is, hogy a teljes szarvasmarha-állomány felét (51 százalékát) a gazdaságok kevesebb mint 2 százalékában találjuk (1,8 százalék).