Máris jogértelmezési vitákat váltanak ki az állami földeladások azokban az esetekben, amikor az értékesítés előtt álló területeket jelenleg is társas vállalkozások bérlik. A cégek a földliciteken nem indulhatnak, mivel jogi személyek nem vehetnek termőföldeket, hanem azokat jelenleg csak magyar földműves magánszemélyek szerezhetik meg. Ők viszont az árveréseken megvásárolt állami földeket addig nem vehetik birtokba, amíg az azokra korábban kötött, hatályos haszonbérleti szerződések le nem járnak.

A társas agrárvállalkozások közül ma a legnagyobb állami területeket a volt állami gazdaságok privatizációja után létrejött agrárcégek bérlik, amelyek tulajdonosai az értékesítéskor hosszú távú haszonbérbe kapták a gazdaságokhoz tartozó állami földeket. Az első Orbán-kormány 2001-ben tizenkét állami gazdaságot adott el 50 éves földbérleti idővel, a Medgyessy-kormány pedig 2003-ban - 20 éves bérleti időtartammal - kilencet. Ebből következik, hogy a korábban kötött, ma hatályos haszonbérleti szerződésekből még  több év, egyes vállalatoknál több évtized van hátra, így amennyiben e területeket elárverezik, a szerződések lejártáig a mostani földárveréseken nyertes magánszemély földművesek azokat nem vehetik birtokba. E területeket továbbra is a jelenlegi bérlő cégek művelhetik, amelyek közül több Csányi Sándor, Simicska Lajos, Nyerges Zsolt vagy Leisztinger Tamás nagybefektetők érdekköréhez tartozik.

Az állam korábban (sem) arról volt híres, hogy saját területeit piaci áron adta bérbe, hanem annál sokszor jóval alacsonyabb díjakkal nyújtott kedvezményeket (és versenyelőnyt) bérlőinek. Ugyanakkor a földeket kezelő nemzeti földalap (NFA) az utóbbi időszakban már igyekezett a piacihoz közelíteni az állami viszonyokat, és aranykoronánként 1250 forintos bérleti díjat állapított meg. Ez azt jelenti, hogy például egy 20 aranykoronás állami földért évente 25 ezer, egy 30 aranykoronásért 37,5 ezer forintot kell fizetni.

MTI-fotó: Balázs Attila

Ma nincsenek mértékadó adatok arról, milyen bérleti díjak jellemzők az országban, de már a KSH legutolsó, 2013-as adatai is 40,6 ezer forintos hektáronkénti "átlagot" mutattak ki a szántóknál, amelyekhez a most eladni kívánt NFA-s földek nagy része is tartozik. Ebből is látszik, hogy a mai állami bérleti díjak sem tekinthetők "piacvezetőknek", főleg ha figyelembe vesszük, hogy aranykoronánként már a 2-3 ezer forintos piaci díjak sem ritkák, amelyek inkább 40-60 ezer forintos hektáronkénti összeget jelentenek (míg mások a ma már 70 ezer forintnak megfelelő, hektáronkénti uniós területalapú és zöldítési támogatáshoz kötik az éves díjakat).

A liciteken nyertes földműveseknek tehát azzal kell majd szembesülniük, hogy a bérlettel terhelt, megvett földeken egyelőre nem gazdálkodhatnak, ráadásul a szerződések lejártáig a piacinál kisebb bérleti díjakra számíthatnak. Alapesetben ugyanis a jogi helyzet az, hogy új tulajdonosként "át kell vállalniuk" a korábban létrejött szerződéses feltételeket. Most azonban - állítják egyes jogi szakértők - e kötelezettség alól a számukra mégis kibúvót jelenthet, hogy az állami földeket piaci áron, illetve ennél drágábban kell megvenniük, mivel a kormány deklarálta, hogy a liciteket a helyben kialakult földár plusz tíz százalékos induló minimáláron bonyolítja le. Ez pedig olyan lényeges új körülményt teremthet, amelyre alapozva az új tulajdonosok kérhetik, hogy a bérlőktől piaci bérleti díjakat kaphassanak, ha a területekhez is piaci, vagy annál magasabb árakon jutottak - vélik jogi szakértők.

MTI-fotó: Balázs Attila

Nyilvánvaló, hogy az ilyen egyoldalú szerződés-módosításokat a földeket jelenleg bérlő nagy cégek nem fogadják majd el, mivel így bérletidíj-kiadásaik jelentősen nőnének. Ezért a viták bíróságokon végződhetnek, és ott derülhet ki az is, hogy ilyen esetekben az új tulajdonosok jogszerűen kezdeményezhetnek-e szerződésmódosításokat vagy sem.

Mint ismert, a kormány az év végéig mintegy 380 ezer hektár állami földet kíván eladni, amely az NFA-hoz tartozó szántók jelentős részét teszi ki. Arról az agrártárca nem közölt adatokat, hogy az eladásra kijelölt területekből mennyit művelnek társas vállalkozások, de valószínűsíthető, hogy nagyobbrészt ilyen földrészletekről van szó. Ezek mérete pedig jellemzően meghaladja a 3 hektárt, vagyis e földeket a meghirdetett értékesítési szabályozás szerint nem nyilvános hirdetéseken, hanem nyilvános árveréseken kell eladni.