Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
agrárszektor.hu: Ön a Portfólió és az agrárszektor.hu közös közelmúltbeli konferenciáján úgy foglalt állást, hogy az önkormányzatok törvénytelenül vetnek ki helyi adót a termőföldekre, vagyis vezetnek be "földadóként " elhíresült települési adót. Mire alapozza álláspontját?
Szmetana György: Földadó gyakorlatilag 1994 óta, véglegesen pedig 2012 óta nincs a magyar jogban. Tehát ilyen elnevezéssel nem lehet adóról önkormányzati rendeletet hozni. A települési adó, amely a jogrendszerbe ez évtől lépett be, kizárólag magánszemélyeket terhelhet, és csak olyan adótárgy adóztatását engedi meg, amelyet más törvény nem tilt, vagy törvény más közteherrel nem sújt. A termőföldnél viszont van törvényi közteher, ez pedig az úgynevezett kárenyhítési hozzájárulás, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, ha valaki nem fizeti be. Sőt, már a késedelmes befizetés is azzal a következménnyel jár, hogy a kárenyhítési igénylésekből a mulasztókat kizárják. A törvény azt is megmondja, mely földterület felett kötelező ebbe az alapba fizetni, de lehetséges az önkéntes csatlakozás is.
agrárszektor.hu. Kárenyhítési hozzájárulást a földhasználóknak kell fizetniük, vagyis azoknak nem, akik tulajdonosként bérbe adják területeiket. A földadó a bérbe adó tulajdonosokra sem vethető ki?
Sz. Gy.: A termőföld bérbeadását a SZJA törvény kezeli, vagyis annak hatálya alá tartozik, így itt ezért nem jöhet szóba a "földadó". Bár 2013 óta él egy kivétel: aki öt évnél hosszabb ideig, de legfeljebb húsz évre adja haszonbérbe termőföldjét, mentesül az SZJA alól. De csak ez az egy eset képezhet kivételt, tehát semmilyen más hasznosítás nem. Emellett a földek bérbeadása azért is más megítélés alá esik, mert jövedelemnek számít, nem pedig a földhasználat közvetlen hozadékának minősül.
agrárszektor.hu: Az agrártárca összesítései szerint a földadót ma tizennégy település alkalmazza és - ahogy ezt a közelmúltbeli súri és balmazújvárosi demonstrációk is jelezték - kiterjesztik a gazdálkodókra is. Ráadásul az önkormányzatok felügyeletét ellátó kormányhivatalok több helyen nem láttak kivetnivalót az önkormányzati rendeletekben. Mi lehet ennek az oka?
Sz. Gy.: Mint már említettem, a vállalkozóként tevékenykedő gazdálkodókra nem terjeszthető ki települési adó, mert az csak magánszemélyeket terhelhet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi adókról szóló törvény telekadóra vonatkozó rendelkezéseit sem, amelyek sem a bel-, sem a külterületi termőföldeket nem engedik adóztatni, ameddig azon tényleges mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Tehát megállapítható, hogy komoly értelmezési és alkalmazási zavarok állhatnak elő. A kormányhivatalok véleményét nem tisztem minősíteni, de megjegyzem, hogy senki sem tévedhetetlen. Ha a mezőgazdasági földtulajdonosok a kérdésben említett két településen próbapert indítanának, nagy valószínűséggel megnyernék.
agrárszektor.hu: A konferencián is jelezte, hogy az ügyet a TÖOSZ vezetői elé terjeszti, és a "földadó" visszavonását javasolja az érintett önkormányzatoknak. Mikor foglalkozhat az üggyel az érdekképviselet elnöksége?
Sz. Gy.: A kérdést még márciusban napirendre veszi az elnökség, és az általam elmondottakat erősen mérlegelve dönt majd.
agrárszektor.hu: Ön szerint mi történhet akkor, ha az önkormányzatok a rendeleteket nem vonják vissza?
Sz. Gy.: Ha egy rendelet törvénysértő, akkor azt a Kúria megsemmisíti. Ennek több eljárási lépcsője van. Ha én kapnék egy "földadót kivető" önkormányzati határozatot, megfellebbezném, majd ha másodfokon is számomra kedvezőtlen döntés születne, bírósághoz fordulnék. Erre tiszta szabályok vonatkoznak mind az adózás rendjéről szóló törvényben, mind pedig a közigazgatási eljárási törvényben (KET).
agrárszektor.hu: Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke viszont a közelmúltban többször is úgy foglalt állást, hogy jövőre akár az önkormányzatok fele is bevezetheti a földadót, ha a parlament jogszabályi módosításokkal nem akadályozza meg. Ön szerint megvan-e az esélye annak, hogy az önkormányzatok a későbbiekben akár tömegesen is életbe léptetnek földekre települési adót?
Sz. Gy.: Itt nincs szükség jogszabály módosításra. Ismétlem, a földadó nem létező adónem, mivel csak települési adó van, amely bármire kivethető, amit törvény nem tilt, vagy más közteher nem sújt. Azon viszont komolyan el kellene gondolkodni, hogy ha a helyi adó törvény - mint arra már utaltam - a telekadóban a mezőgazdasági rendeltetési ingatlanokat mentesíti az adó alól, akkor lehet-e, szabad-e néhány kiskerttulajdonost, illetve vállalkozónak nem minősülő kistermelőt "földadóval" terhelni. Szerintem nem.