A bérbeadók a haszonbérleti szerződések megkötése után két évvel, azt követően pedig háromévenként kezdeményezhetnék, hogy a földek bérlői piaci bérleti díjakat fizessenek a földhasználatért - tartalmazza az az országgyűlési módosítási javaslat, amelyet Győrffy Balázs fideszes képviselő nyújtott be a földforgalmi szabályozást kiegészítő, 2013-ban elfogadott törvényhez. Azt, hogy a kezdeményezések időpontjában mi számít piaci haszonbérleti díjnak, költségtérítés ellenében a NAK állapítaná meg szakértői becsléssel.

A törvénymódosítási elképzelés az agrárszektor.hu információi szerint kifejezetten azért született meg, hogy az új tulajdonosok törvényesen növelhessék a haszonbérleti díjakat a nyilvános hirdetéseken és árveréseken megvett állami földeken. Sok esetben ugyanis az értékesített területeket új tulajdonosként nem vehetik birtokba, mert azokat társas vállalkozások érvényes haszonbérleti szerződésekkel művelik, amelyeket még korábban kötöttek a nemzeti földalapkezelő szervezettel (NFA).

MTI-fotó: Rosta Tibor

E megállapodások pedig nem vesztik hatályukat azzal, hogy az eladott területeknek az állam helyett új magánszemély földműves tulajdonosai lesznek, mivel nekik alapesetben "át kell vállalniuk" az érvényben lévő szerződéses feltételeket. Ezért viszont addig nem is kezdhetik meg a gazdálkodást, amíg a mai bérleti szerződések le nem járnak. Ez viszont több földterületnél nem a közeljövőben lesz, mivel a korábbi kormányok 20-50 éves időtartamra adtak bérbe jelentős állami területeket, amikor a volt állami agrárgazdaságokat 2001-2003-ban privatizálták. Így van ez többek között a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt nagybefektetőkhöz köthető Mezort-csoport agrárcégeinél is, amelyek állami területeit az elsők között árverezik el, de haszonbérleti szerződéseik csak 2051-ben járnak le. Ugyancsak jelentős állami területeket művelnek például a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató és a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó cégek is, bár itt több esetben még nem világos, hogy az általuk használat területekből az NFA mennyit értékesít majd.

Ma önmagában nem is ez a tény okoz gondot, hanem az, hogy az NFA korábban az állami területeket általában úgy adta hosszú távú bérletbe, hogy irreálisan alacsony bérleti díjakat állapított meg. (Azért, hogy ezzel is kedvezzen az állami gazdaságokat megvásárló, kedvezményezett befektetői köröknek). Nem hivatalos információk szerint egyes ilyen megállapodásokban "nulla körüli" díjak szerepeltek, de nem voltak ritkák az aranykoronánkénti 500-600 forintos összegek sem, miközben a mai piaci díjak már az aranykoronánkénti 2-3 ezer forintot is elérik. Bár az NFA az utóbbi időszak új szerződéskötéseinél már magasabb, aranykoronánként 1250 forintos bérleti díjat érvényesített, ez is elmarad a piacon kialakult díjszinttől.

Mint az agrárszektor.hu beszámolt róla, máris jogértelmezési vitákat váltott ki, hogy az állami földértékesítések után az új tulajdonosoknak el kell-e fogadniuk az eddigi bérleti díjakat vagy jogszerűen emelhetik-e azokat. Az alapértelmezés szerint a földek megvásárlása a korábban megkötött szerződések szempontjából nem számít olyan új körülménynek, hogy erre hivatkozva a bérleti díjakat (vagy más pontokat) egyoldalúan módosítani lehessen. Mások viszont úgy vélik, hogy az új tulajdonosok az irreálisan alacsony díjaknál a mai szabályozás mellett is kezdeményezhetnék a díjnövelést, mivel az állami földekért a kormány szándékai szerint a piaci árnál is többet kell fizetniük. Ezt a bizonytalanságot egyértelműsítené most a Gőrffy-féle törvénymódosítási javaslat, amely konkrétan megfogalmazná, hogy a tulajdonosoknak joguk van az időnkénti díjfelülvizsgálathoz.

MTI-fotó: Rosta Tibor

Már most valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a törvénymódosítás perek sokaságát idézné elő, mivel a bérlők nyilvánvalóan a végsőkig harcolnának majd a díjemelés, illetve annak megállapítása és új mértéke ellen, és a jogorvoslati lehetőségre a törvénymódosítási javaslat is lehetőséget nyújtana. Az igazi ágazati aggodalmakat azonban az okozza, hogy a jogszabályi változtatás nem csak az állami földekre, hanem valamennyi (piaci) földbérleti szerződésre kiterjedne. Ez pedig egyrészt a bérlőknél gazdálkodási bizonytalanságot teremthetne, illetve a díjnövelések révén pluszpénzeket vonna ki a mezőgazdaságból (hiszen a mai tulajdonosok nagy része nem gazdálkodó), illetve végső soron akár élelmiszerdráguláshoz is vezetne.

A 2-3 éves díjfelülvizsgálati lehetőséggel sérülne az a sokáig hangoztatott elv is, amely szerint azért van szükség hosszú időtartamú, stabil haszonbérleti szerződésekre, hogy a bérlő agrárvállalkozói kör - amelyek nagy része jogi személy, így nem vehet területeket - megfelelő beruházásokat hajthasson végre, illetve takarmánytermő területekkel biztos alapot teremthessen állattenyésztési tevékenységeihez. Korábban elsősorban ezért került 10 helyett 20 éves maximális bérleti idő a földügyi szabályozásba, és az Orbán-kormány is ezt emelte át a 2014 óta hatályos új földforgalmi törvénybe, majd alkalmazta a "Földet a gazdáknak" elnevezésű programban megkötött új állami haszonbérleti szerződéseknél. Mára azonban kormányzati üzem- és birtokpolitikában a kis- és a családi gazdaságok még hangsúlyosabb szerepet kaptak, amellyel párhuzamosan a társas vállalkozások agrárpolitikai jelentősége leértékelődött. Ezt bizonyítja például az általános birtokmaximum 2500-ról 1200 hektárra csökkentése, és a mostani törvénymódosítás is újabb komoly lépésként fogható fel a földeket bérlő agrárcégekkel szemben.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági bizottság szerdai ülésén úgy fogalmazott, hogy az agrártárca tanulmányozza a Győrffy-javaslatot. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke pedig Írországot hozta fel példaként, ahol nincsenek hosszú távú bérletek . Az írek egy évenként újrakötik a szerződéseket, mégis eredményesen gazdálkodnak - szögezte le az elnök.