Ha van olyan kérdés, ami jóformán minden embert egyaránt érint, az az, hogy mennyibe kerül épp a kenyér kilója, kiegészítve még azzal, hogy van-e, lesz-e belőle elegendő, és hogy mi várható az árakat illetően. Nagyon sokan - egyre többen - emlegetik a régi, 3,60-as kenyeret, mások pedig már annak is örülnének, ha a kilós fehér kenyér ára a lélektaninak is nevezett ezerforintos határ alá csökkenne. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatközlése szerint ugyanis a kenyér 2022 márciusa óta 67%-kal lett drágább, a péksütemények pedig 48%-kal.

A magyar malmok még drágán vásárolt búzát őrölnek

Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a napokban arról beszélt, hogy a malmoknál 2022. december 31-én még három-négy havi olyan búza volt készleten, amelyet még tonnánként 130-140 ezer forintos áron vásároltak, ám azóta a lisztárakban 15-20%-os csökkenés figyelhető meg, sőt, a búza is jelentősen olcsóbb lett, hiszen már 83-85 ezer forint körüli tonnánkénti árakkal lehet találkozni. A szakember szerint drágán beszerzett készletek május végéig is kitarthatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a malomipar nagy veszteséget fog elkönyvelni a második negyedévben.

De hol tartanak most a liszt- és kenyérárak Magyarországon?

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az Agrárszektor érdeklődésére kifejtette, hogy a piacgazdasági előrejelzéseket figyelembe véve megállapítható, hogy olcsóbb lett a búza a piacon és vele párhuzamosan a liszt ára is csökkenésnek indult. A szakember ugyanakkor megerősítette, hogy a hazai malmok még a 2022 nyarán, magas áron megvásárolt lisztből őrölnek. A Magyar Pékszövetség elnöke beszélt arról is, hogy tapasztalataik szerint az áremelkedés mind a lisztek, mind a kenyerek tekintetében megszűnt, illetve csökkenő tendenciát mutat, ám az egyéb költségek növekedése miatt nem valószínű a sütőipari termékek árcsökkenése.

Véleményünk szerint a magyar sütőipar az eddigi nehézségeket megfelelő módon megoldotta, illetve áthidalta. Reményeink szerint már sem az energiaárban, sem az alapanyag árakban nem áll be újabb negatív helyzet, ami jelentős változtatásra késztetné a magyar sütőipart. A piacon megjelenő, Hatvanban megnyitott, Európa legújabb sütőipari üzeme valószínűsíthetően piaci átrendeződést idéz elő. Ebből kifolyólag némely sütőipari vállalkozások piacvesztés miatt gazdasági nehézségbe kerülnek

- mondta Septe József.

Az ukrán gabonával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy ezek az termények valóban jelen vannak hazánkban, ám a magyar pékségeknek csak egy kis része vásárolja, használja ezeket. Leginkább az ukrán határ közelében érzékelhető az ukrán liszt alkalmazása, de a kereskedők már az ország többi részében is elkezdték forgalmazni. Septe József szerint a következő időszakban az újbúza jelenleg ismert felvásárlási árai miatt azt lehet prognosztizálni, hogy a liszt beszerzési ára tovább fog csökkenni, és egyre kisebb lesz a különbség a magyar és az ukrán lisztárak között.

"Nagyon nehéz és izgalmas" időket élnek meg a magyar pékek

Hasonlóan látja a helyzetet az Agrárszektor által megkérdezett Molnárlegény Facebook-oldal szerzője is, aki foglalkozását tekintve agrármérnök, pék és molnár. Mint mondta, az ágazat szereplői jelenleg épp nagyon nehéz és izgalmas időket élnek, sokszínűbbet, mint a koronavírus idején. A pékekre ugyanis egyszerre tört rá egy piaci humánköltség és energiaköltség növekedés, ráadásul a legfőbb alapanyag, a liszt ára is kilőtt.

Emellett a korábban látott kovászláznak sincs már nyoma a lakosságban, jóllehet az otthonsütők ma is sokan vannak, de inkább társadalmi jelenségként, mint gazdasági hatással bíró méretként. Sok kisebb kovászos pék és cukrász abbahagyta, részben a koronavírus, majd az azutáni dőszak hatásai miatt. Az igazi kérdés persze az, hogy ezek a szakemberek vállalkozásbezáró pályaelhagyók lettek-e, vagy “csupán” szakmán belüli pályamódosítók, mert utóbbi esetben nem vesztek el sem a fogyasztók, sem a szakma számára, ami mindenképpen örvendetes lenne

- jelezte a Molnárlegény.

A szakember beszélt arról is, hogy ebben a helyzetben az életben maradóknak is át kellett gondolniuk a működést, nyitvatartást, termékkört, kiszállítási együttműködéseket. Mint mondta, mindenki végigfuttatott egy üzleti és belső folyamatértékelést, amelynek hatására születtek új döntések. Nem véletlen azonban az sem, hogy ebben a nehéz piaci időszakban születtek automatizált pékségek, ahol a termelékenységet megnövelték a gépekkel, kiköszöbölve a szakemberkeresés nyűgjét és költségét.

Van azonban olyan kovászos pékség is, ahol tudtak bűvíteni ezalatt az időszak alatt. Azoknál a pékségeknél, ahol az értékesítési helyszín jól lett kiválasztva, valamint jó a működési modell, ott lényegesen több esély volt a fejlődésre. A kovászos szcénában vannak elmaradó vásárlók, de jó hír, hogy jöttek helyettük újak is, ez a szegmens válságban is kitermeli a maga vevőkörét. Akinek fontos az élelmiszer minősége, tartalma, összetevője, az áldoz erre

- mondta a szakember.

A fővárosi és főváros környéki kovászos pékeknél látszik, hogy folytatódott az elmúlt időszak statisztikája, és nő a péksütemények iránti kereslet. Ennek részben az az oka, hogy a pékek is ambicionálják ezt, itt tudnak bevételt termelni, részben a fogyasztók is befogadóak, egyre több péksüteményt vesznek. Önmagában a kenyér ára és annak kereslete tehát félrevezető, nem mondja el a piac valós kereslet-kínálati helyzetét. A szakember is kiemelte, hogy a pékek szerint amúgy hosszabb távon nem a liszt, hanem az energia ára lesz döntő tényező.