Immár második éve, hogy a Csendes-óceán keleti medencéjében zajlik egy úgynevezett La Niña jelenség, amely ezúttal csak lassan veszít az erejéből. A La Niña a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői részén az óceán hőmérsékletének nagymértékű lehűlését jelzi, amely párosul a trópusi légköri cirkuláció változásaival, nevezetesen a szél-, a légnyomás- és a csapadék anomáliákkal. Általában ellentétes hatással van az időjárásra és az éghajlatra, mint az El Niño , amely az úgynevezett déli oszcilláció (ENSO) meleg szakasza - olvasható a Klímapolitikai Intézet elemzésében.

A La Niña ahhoz vezet, hogy az óceán vízhőmérséklete az átlagosnál hűvösebb, így a légkörbe kevesebb nedvesség és telített vízgőz kerül, ami nélkül pedig nincs csapadék. A trópusi területeken a légkörbe párolgó vízgőz látens hője a mérsékelt égövbe jutva a kondenzáció során jelentős hőenergiát ad át a mérsékelt övi ciklonoknak, azonban most a nedvesség hiánya gyengítőleg hat rájuk. A mérsékelt éghajlati öv vízháztartása összességében inkább deficites, azaz több csapadék hullik, mint amennyi víz a felszínről a légkörbe párolog. A ciklonoknak nedvességre van szüksége, ezért a hiányt a rendszer a trópusokról pótolja, úgynevezett szállító szalagokon keresztül. A szállító szalagokat úgy kell elképzelni, mint egy csőrendszert, ami összeköti az ellátót a fogyasztóval.

A mi kontinensünk különösen érzékeny a fenti nedvesség import szempontjából. Ha elegendő nedvesség jut a mérsékelt övbe, akkor a ciklontevékenység is erőteljesebb, több csapadék hullik. A délebbre nyúló ciklonok áramlási rendszerében pedig még több nedvesség tud feljutni a zónába, így Európában az időjárás csapadékosabbá válik. Azonban, ha kevés nedvesség érkezik a trópusok felől, mint idén és tavaly, akkor a ciklonok, amelyek a csapadékot adják északra, az alacsonyabb szélességek felé tolódnak (ennek egyik oka, hogy alacsonyabb hőmérsékleten képes a víz kondenzálódni) és helyüket a száraz, forró időjárást okozó anticiklonok veszik át, melyek erőteljes felhőoszlató képességgel bírnak. Az anticiklonok nagyon masszívak, nehezen mozdulnak el és csak erős ciklonok képesek őket "áttörni", olyanok, amelyek most "hiányoznak".

A tartós száraz időjárás másik oka az, hogy 2020 második fele óta nem esik elég csapadék és a talaj felső 0-200 cm-es szintje ki van száradva. A növények sem képesek párologtatni, nem jut elég nedvesség a légkörbe, így a nyarakra jellemző helyi hatások, melyek úgynevezett hőzivatarokat okoznak, elmaradnak. Mivel a légkör egyre melegebb, így a csapadékképződéshez egyre több telített vízrészecske kellene. (A légköri víz, illetve vízgőz rendkívül összetett szerepet játszik az időjárás alakításában. Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tud felvenni anélkül, hogy telítetté válna. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több nedvesség kell a kondenzációhoz.) Mivel a nagymennyiségű telített vízgőz hiányzik, így nem tud csapadék kialakulni. Sajnos a telítetlen vízgőz még erős üvegházhatású-gáz is, ami tovább indukálja a hőmérséklet emelkedését, amely megfigyelhető a hőhullámok intenzitásában. A csapadékhiány és a száraz, meleg levegő együttesen intenzív, extrém szárazságot eredményez. Ez pedig egész Európában problémákat okoz, ugyanis az Európai Unió területének közel 45%-át fenyegeti súlyos csapadékhiány, így a több európai régiót már év eleje óta sújtó aszály továbbterjedhet és súlyosabbá válhat.

A csapadékhiány hatással van az energia- és az élelmiszertermelésre is

A csapadékhiány hatással van a folyók vízhozamára, továbbá csökkenti a tárolt vízmennyiséget, ami negatív hatást fejt ki az energiaágazatra és a vízerőművek kapacitására. Spanyolországban a víztározók vízmennyisége jelenleg közel 40%-kal alacsonyabb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában a vízenergia előállítására szolgáló vízmennyiség az előző hét év átlagának a felét éri el. A folyami erőművek energiatermelése július elejéig számos európai országban alacsonyabb volt a 2015-2021-es átlagnál, különösen Olaszországban (-5039 GWh az átlaghoz képest), Franciaországban (-3930 GWh) és Portugáliában (-2244 GWh). Ugyanez a csökkenés igaz a vízenergia-tározók szintjére is, amely többek között Norvégiát, Spanyolországot, Romániát, Montenegrót és Bulgáriát is érinti. Ez a vízhiány az egyes országokban csökkenti vagy felfüggeszti a víz- és termoelektromos energiatermelési műveleteket.

Franciaországban a kukorica, búza és egyéb kalászos növények esetében 80%-os terméskiesés tapasztalható. Magyarországon is hasonlóan kritikus a helyzet, már most 650-700 milliárd forintos kárt okozott az időjárás az agráriumban. A vízhiány és a nagy hőség miatt szinte minden országban csökkenni fog a terméshozam, az előzetes becslések szerint közvetlenül 50-150 milliárd euró kárt okozva a gazdaságnak. Több tucat folyó, több száz patak száradt ki Közép-Európában. Elapadt Olaszország leghosszabb vízfolyása a Pó-folyó, de az Ibériai-félszigeten az Ebro is kritikus szintre került. Az európai folyók 4/5-e az átlagos vízhozam alatt található és több mint 350 tó kiszáradt a kontinensen.

Óriási pusztítást végez az időjárás Európában: felbecsülhetetlen a kár a földeken

Tovább pusztít Európában a példátlan szárazság.

Meddig tarthat még ez a száraz időjárás?

La Niña bár gyengül, de előreláthatólag 20-50 százalékos valószínűséggel az egész évben folytatódni fog a Csendes-óceánon, az Atlanti-óceán középső és szubtrópusi vizeinek hőmérséklete emelkedni kezdett. A nyári félév végén a lehűlő levegőben nagyobb eséllyel indul meg a kondenzáció, és mivel a feldúsult nedvesség miatt ez magasabb hőmérsékleten történik, ezért intenzívebb csapadékkal járó aktívabb ciklontevékenység várható az északi féltekén. Ehhez még párosulni fog az is, hogy a szubtrópusi ciklonok és hurrikánok a nyugati szelek régiójába több nedvességet fognak szállítani. Remélhetőleg ezt a száraz időszak ősszel vagy télen véget ér, és nem fog állandósulni.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarországon leginkább az Alföld van aszálynak kitéve, és ott a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak is. Sajnos a mostani időjárási helyzet is jó példa erre. A 20. században gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, melyek a jövőben, különösen nyáron sokkal rendszeresebbé válnak. A hazánkban időnként fellépő csapadékhiány és szárazság hozzátartozik Magyarország klímájához, ugyanakkor az elmúlt évtizedek intenzív melegedése során, jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám pedig erősíti és súlyosbítja az aszályhajlamot. A Kárpát-medencében egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek a szélsőséges időjárással kapcsolatos kockázatok, ilyenek többek között a hőhullámok, az áradások és a súlyos, extrém aszályok.

Mit tehetünk a magyar mezőgazdaság jövőjéért?

A jövő szélsőségeire már most fel kell készülniük a döntéshozóknak, a sérülékeny és érzékeny ágazatok résztvevőinek. Az Orbán-kormány gyorsan reagált a mostani helyzetre, a gazdák a károk enyhítésére jelentős segítséget kapnak. A kabinet és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben. Ötpontos intézkedési tervre tett javaslatot az aszályveszély miatt nemrég megalakult Operatív Törzs. Javaslatuk szerint a bajba jutott állattartók számára 3 milliárd forintos takarmányszállítási támogatási keretet nyitnak, a kormány hitelmoratóriumot rendel el 2022 szeptemberétől 2023 év végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz hiteleire. Ezen felül a termelők újból benyújthatják rendkívüli vízhasználati igényükre vonatkozó kérelmeiket, illetve felgyorsítják a biztosítók az aszálykárok felmérésére és az aszálykárokra megítélt összegek kifizetésére vonatkozó eljárását.

Súlyos pénzeket bukhatnak azok a gazdák, akik ezekről megfeledkeznek

Így enyhíthetőek az aszály által okozott károk.

Emellett két nagyon fontos adottsága van az hazánknak: az egyik az, hogy Magyarországnak világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankja van, egy világon egyedülálló génbankrendszer, és folyamatosan tudunk nemesíteni és fejleszteni a változó klímához, illetve időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat. A másik pedig egy feladat: Magyarországnak meg kell fognia a lehullott csapadékot, mivel nedves időszakokban a csapadék nagy része átfolyik az országon. Ezt a 30-40 éves elmaradást minél hamarabb meg kell oldani.