Megbukott a "lex Simicska", de folyik tovább a földharc

agrarszektor.hu
Megbukott a parlamentben az a - "lex Simicskaként" is emlegetett - fideszes törvénymódosítási javaslat, amely szerint az új tulajdonosok minden esetben egyoldalúan növelhették volna a földbérleti díjakat, ha olyan földterületeket vesznek, amelyekre korábban kötött bérleti szerződések vannak érvényben. Az egyoldalú díjnövelésre a mai parlamenti döntéssel csak azoknál a földhasználati megállapodásoknál nyílik lehetőség, amelyeket 2013. december 15-e után létesítettek. Így a mostani állami liciteken nyertes vevők azokon a területeken sem emelhetik a díjakat, amelyeket Simicska Lajos nagybefektető agrárérdekeltségei bérelnek 2001-ben kötött, ötven évre szóló szerződésekkel, de hasonló a helyzet a legtöbb elárverezett állami földnél is. Az agrárszektor.hu értesülései szerint ezért a kormány újabb jogi lépésekkel állhat elő annak érdekében, hogy a korábban irreálisan alacsony bérleti díjakkal kötött megállapodásokat mégis módosíthassák az új tulajdonosok.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Nem kapta meg a kétharmados támogatást az a fideszes törvénymódosítási javaslat, amely arra irányult, hogy a földadásvételi tranzakciók után az új tulajdonosok minden esetben növelhessék a bérleti díjakat, ha az adott földterületekre érvényes, korábban kötött megállapodások szerintük irreálisan alacsony bérleti összegeket tartalmaznak. Az egyoldalú díjnövelésre eredetileg Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke nyújtott be egyszerű többséget igénylő módosítást, amelyet a parlament törvényalkotási bizottsága kétharmadossá minősített.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban?
Jelentkezzen most a Portfolio kétnapos agrárkonferenciájára!
Agrárszektor 2015: két nap, 60 előadó, 700 résztvevő, és a magyar agrárszektor legforróbb témái

Ahhoz ugyanis, hogy az új tulajdonosok minden esetben díjnövelést kezdeményezhessenek, a tavaly hatályba lépett földforgalmi törvényt kellett volna módosítani, ez pedig sarkalatos jogszabálynak minősül. A törvény ma azt írja elő, hogy a 2013. december 15. napján már létező haszonbérleti szerződések módosításánál a 2013. december 14. napján hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Ahhoz tehát, hogy a bérletidíj-emelés minden szerződésre kiterjedhessen, ezt a korlátozást meg kellett volna szüntetni. Az ehhez szükséges támogatást viszont a törvényalkotási bizottság módosító indítványa nem kapta meg, így a parlament mai döntésével a földtulajdonosoknak csak a 2013. december 15-e után kötött haszonbérlet szerződéseknél nyílik lehetőségük az egyoldalú bérletidíj-emelésekre.

A Győrffy-féle eredeti indítvány benyújtását egyértelműen a hétfőn kezdődött állami földárverések motiválták, mivel a licitekre bocsátott földek jelentős részére a nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) jóval korábban kötött földhasználati szerződéseket. Ezek bérleti ideje pedig sokszor csak évtizedek múlva jár le és bennük a piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjak szerepelnek. Különösen keveset fizetnek a Simicska- érdekeltségű agrárcégek, amelyek 2001-ben kötött, 50 éves szerződésekkel aranykoronánként 580 forintos éves díjért használhatják 2051-ig a most árverésre bocsátott területeket, miközben az átlagos piaci díjak ma aranykoronánként 2 ezer forint körül mozognak.

Az agrárszektor.hu úgy értesült, hogy a kormány a bérletidíj-anomáliák miatt újabb jogi megoldásokkal állhat elő annak érdekében, hogy az új tulajdonosok mégis emelhessék a bérleti díjakat a korábban kötött szerződéseknél is. Sok földműves számára ugyanis a meghirdetett földek ma nem lehetnek elég vonzók, mivel a területekhez az érvényes szerződések hosszú bérletid ideje miatt nem férhetnek hozzá, az alacsony bérleti díjak mellett pedig kevés bevételhez juthatnának, ha a meghirdetett állami területeket megvennék.

Az egyszerű többséggel elfogadott, mai törvénymódosítással annyi történt, hogy a 2013. december 15-e után létesített szerződéseknél lehetővé válik a bérletidíj-növelés, ha a "bérbeadó személyében tulajdonosváltás következik be". Az új tulajdonosok ettől számítva 90 napig, ezt követően pedig három évenként emelhetik a bérleti díjakat nem csak az állami árveréseken megszerzett földeknél, hanem minden piaci adásvételi tranzakciónál is. Ha a haszonbérlők nem értenek egyet a bérbeadók kezdeményezésével, a díjmeghatározás érdekében bírósághoz fordulhatnak.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?