Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év a rendszeres mérések kezdete óta.
Az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző. Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015-2019 közötti időszak a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódus. A WMO közlése szerint a kivételes mértékű globális melegedést az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza.
A szervezet State of the Global Climate (A világ klímájának állapota) című 2019-es jelentése az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé.
A világ számos részén volt szokatlan hőség idén. Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia melegebb volt a korábbinál, míg Észak-Amerika egyes régiói a szokásosnál hidegebbek voltak. Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám, Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek. Országos hőségrekord dőlt meg Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában, írta a BBC.com. A WMO az elmúlt 10 évben tapasztalt rekordhőmérsékleteket egyértelműen összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátásával, mely az emberi tevékenység, többek között az autóvezetés, a fakitermelés és a széntüzelés következménye.
A WMO közlése szerint a felmelegedés próbára teszi a természetet. Mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta. A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2018-ban rekordokat döntött. Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba került. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá váltak.
Amellett, hogy kárt tesz a természetben, a megnövekedett hőmérséklet az emberekre is hatással van, a hőhullámok különösen az idősebbeknek jelentenek kockázatot.
A régebben évszázadonként egyszer előforduló hőhullámok és áradások egyre gyakoribb eseményekké válnak. A Bahamáktól Japánon át Mozambikig számos ország szenved trópusi ciklonoktól. Erdőtüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön és Ausztráliában is, mondta el Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója.
A jelentést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP25) mutatták be.
