Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2020-ban sem állt meg a termőföld drágulása Magyarországon, legyen szó adásvételről vagy földbérletről. Ahogy azt az OTP Jelzálogbank szakemberei a Termőföld Értéktérkép 2021 című elemzésükben megállapították, a termőföldek áremelkedése az összes eladott földterület méretének a tranzakciószámétól elmaradó mértékű visszaesése mellett ment végbe. A termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedésének főbb okai az alábbiak:
- a növénytermesztés átlagosnál magasabb jövedelmezősége,
- a területalapú támogatások,
- a termőföld legalább öt éves haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentes,
- a sokéves átlagot meghaladó termény árak,
- a rendkívül kedvező kamatkörnyezet és forráskínálat a termőföld vásárlásához, illetve a bankok élénk agrár-
aktivitása.
Az, hogy a koronavírus-járványnak milyen hatása volt a földpiacra, az egyelőre még nem egyértelmű. A szakemberek szerint az esetleges válság hatásokat ellensúlyozhatja az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó, idén januárjától bevezetett szabályozás, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
Sokkoló drágulás: íme a friss számok, ennyibe kerülnek most a földek az országban
Mennyibe kerül a föld?
A KSH adatbázisa szerint az egyes művelési ághoz tartozó termőföldek átlagára több mint háromszorosára nőtt a 2009-től 2020-ig tartó időszakban (bár a szőlőre és az erdőre ez nem igaz). Míg egy hektárnyi szántót 2009-ben 491,2 ezer forintért lehetett megvásárolni, ez 2019-re 1,582 millió forintra emelkedett. A drágulás 2020-ban sem állt meg, ekkor 1,719 millió forintba került egy hektárnyi szántó, vagyis egy év alatt csaknem 8,7%-kal nőtt meg ezen művelési ághoz tartozó földterületek átlagos ára. A gyepek hektárja 2009-ben még csak 242 ezer forint volt, ami 2019-re 749,6 ezer forintra emelkedett, 2020-ra pedig további 11,7%-kal nőtt, 837,3 ezer forintra. A szőlők már 2009-ben is drágák voltak, hektárjuk 977,3 ezer forintba került, tíz évvel később 2,292 millió forintot kértek el érte. 2020-ra ehhez képest további 4,3%-kal drágult a szőlők ára, 2,39 millió forintra hektáronként. A gyümölcsösök hektárja a vizsgált időszak elején még 663,7 ezer forintba került, 2019-re ez azonban közel 1,988 millió forintra nőtt. 2020-ban pedig további 12,9%-kal drágultak a gyümölcsösök, így tavaly már 2,244 millió forintba került egy hektár belőlük. Az erdőterületek hektárja 2009-ben 368,9 ezer forint volt, de ez 2019-re 747,9 ezer forintra nőtt. 2020-ban pedig 796,2 ezer forintba került egy hektárnyi erdő, vagyis egy év alatt ezek is 6,5%-kal lettek drágábbak.
A földbérleti díjak is hasonló mértékben drágultak a vizsgált időszakban. Amíg 2009-ben egy hektárnyi szántót 25,9 ezer forintért lehetett bérelni, ez 2019-re 60 ezer forintra nőtt, a következő évben pedig további 7,3%-kal drágult, 64,4 ezer forintra. A gyepek bérlése 2009-ben hektáronként még csak 12 ezer forint volt, ami 2019-re 29,3 ezer forintra emelkedett, 2020-ra pedig további 7,8%-kal nőtt, 31,6 ezer forintra. A szőlők bérleti díja 2,7-szeresére nőtt 2009 és 2020 között, 42,7 ezer forintról 100,8 ezer forintra. 2019-ben még csak 95,2 ezer forint/hektár volt a szőlők bérleti díja, az a drágulás egy év alatt 5,9%-os volt. A gyümölcsösök 32 ezer forint/hektár áron voltak bérelhetőek 2009-ben, de ez 2019-re 81,3 ezer forintra nőtt, 2020-ra pedig 85,7 ezer forintra. Az utolsó évben az áremelkedés 5,4%-os volt. Az erdőterületek bérleti díja 11 év alatt csaknem 2,5-szeresére emelkedett. Amíg 2009-ben egy hektárnyi erdőt 13,2 ezer forintért lehetett bérelni, addig ez az összeg 2019-ben már 30 ezer forint volt, 2020-ban pedig 32,5 ezer forint, vagyis az utolsó évben 8,3%-kal emelkedett. Ezzel kapcsolatban az Agrárszektor legutóbbi elemzése itt olvasható.
Ijesztő, ami a magyar földeken zajlik: pokoli a drágulás, már ennyibe kerül egy hektár
Hol olcsóbb, hol drágább?
A KSH legfrissebb statisztikái szerint Magyarországon 2020-ban Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb a szántók földforgalmi átlagára, egy hektárért 2,519 millió forintot kellett fizetni. Ezt követte Békés megye közel 2,24 millió forintos árral, majd Tolna megye, csaknem 2,199 milliós hektáronkénti átlagárral, a negyedik, már nem dobogós helyezett pedig Győr-Moson-Sopron megye volt, valamivel több 2 millió forintos átlagárral. A rangsor másik végén találjuk Nógrád megyét, ahol "mindössze" 937 ezer forintba került egy hektárnyi szántó, majd közel holtversenyben Zala (1,150 millió forint/hektár) és Heves (1,150 millió forint/hektár), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye, közel 1,168 millió forintos hektáronkénti árral.
A szántók átlagos bérleti díját illetően a lista tetején Tolna (87 ezer Ft/ha), Hajdú-Bihar (85,7 ezer Ft/ha), Szabolcs-Szatmár-Bereg (85,1 ezer Ft/ha) és Békés (73,6 ezer Ft/ha) megyéket találhatjuk. Ezzel szemben 2020-ban a legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántót bérelni, 41,2 ezer forintért. Ezt követte Veszprém (44,3 ezer Ft/ha) és Heves (45,3 ezer Ft/ha) megye, valamint Pest megye 46,5 ezer forint/hektáros átlagos bérleti díjjal.
Összességében elmondható, hogy az utóbbi évek statisztikáit figyelembe véve évi szinten átlagosan 50-130 ezer forinttal drágult az egyes, művelés alá vont területek átlagára. A bérleti díjak pedig körülbelül 3-5 ezer forinttal drágultak hektáronként. Ez azonban csak egy durva becslés, amelyet mindkét irányba módosíthatnak az árakat befolyásoló egyéb tényezők. Az azonban már most biztosra vehető, hogy a termőföldek árának emelkedése nem fog megállni a következő években sem.
